A szállítási módok közül a vízi szállítás a legolcsóbb, mert bazi nagy konténerekbe felpakolod az árut, és utána már csak a kezeddel kell csapkodnod, hogy lassan, komótosan elaraszoljon az óceánjáró több ezer kilométerrel arrébb. Igazából a tengeri szállításnál is olcsóbb a folyami szállítás, persze csak völgymenetben. Hegymenetben már drágább, mert a gravitáció nagy úr.
Az emberek mindig is próbáltak spekulálni, hogy a tárgyak mozgatása kisebb-nagyobb távolságokra minél olcsóbb legyen. Kezdetben, ugyebár, az ölükbe vették, vagy a hátukra rakták a terhet, és úgy cipelték el a célhelyre. Ez csak bizonyos súlyokig mûködött. A nagy cuccokat aztán elkezdték a földön vonszolni, taszigálni, gurítani, vagy éppenséggel csúszdára tették, amelyet aztán megkentek zsírral, olajjal, iszappal, vizes agyaggal. Lassan feltalálták az elmés mechanikus szerkezeteket és kiegészítõket: a lejtõt, a csigát, az emelõt, a kereket, a feszítõrudat, az éket, a kötelet, a horgot, a csomókat, a hálót, a zsákokat, az átalvetõt, a szekeret, a talicskát, a kajakot és a kenut, a csónakot, a ladikot...
Folyt és folyik a harc a GRAVITÁCIÓ és a SÚRLÓDÁS, valamint az EMBERI BUTASÁG és a LUSTASÁG ellen. Ez egy non-stop folyamat.
A légi szállításban az a pláne, hogy mivel a levegõ még ritkább közeg, mint a talaj, a súrlódás sokkal, de sokkal kisebb. A gravitáció az megmarad, annak kiküszöböléséhez jóóóó magasra kellene röpülni, és az már nem légi szállítás, hanem ûrszállítás. Más téma.
A légi szállítás lényege az, hogy fent tartsd magad, legyõzd a gravitációt. ha ez megvan, a többi már gyerekjáték, mivel, ugyebár, nagyon kicsi a súrlódás, ami fékezné az elõrehaladásod. Persze, ennek hátránya is van, mert nincs amibe "kapaszkodnod".
Azért, hogy fenn, a magasban maradj, két lehetõség közül választhatsz: a különbözõ gázok sûrûségét használod ki, és a könnyû levegõnél is könnyebb gázzal töltesz fel egy nagy zacskót, és annak a hátán emelkedsz a magasba, vagy az aerodinamika segítségével a levegõnél nehezebb tárggyal próbálsz repülni, utánozva a madarakat.
A XIX. század végén még nem dõlt el, hogy a két repülési technika közül melyik lesz a nyerõ, sõt a XX. század elején is egy ideig még mindkét lehetõség nyitva állt, de a léghajós balesetek, no meg 2 világháború teljesen a levegõnél nehezebb repülõ alkalmatosságok javára döntötte el versenyt.
Holott, a "vagy" helyett lehetne "és" is!
Ugyanis a kettõt lehetne kombinálni, és bizonyos területeken hatékonyan lehetne alkalmazni.
Az utasszállításban talán nem mûködne a dolog, de egyes sajátos alkalmazásokban - mint például, meteorológiai megfigyelés, távközlés, szórakoztatóipar, üdülés, de akár áruszállítás is - még lehet jövõjük a légcsavaros léghajóknak. 3 nap alatt kényelmesen eljutni Európából Amerikába nem olyan hosszú idõ.