Már nins sok hátra ahhoz, hogy elfoglalódjon a Vb bronzérmes, harmadik helye. Kinek sikerül majd ezzel vigasztalódnia a döntõtõl való elesés után? Brazíliának?? … Hollandiának?? …
Az ominózus ütközetre az Estadio Nacional de Brasiliában kerül sor.
Brazíliának Németországgal kellett megküzdenie a döntõbe jutásért, azaz azért, hogy most a harmadik pozícióért játszon, hiszen elbukta az említett ütközetet. A két válogatott eddig 21-szer találkozott egymással, a brazilok 12-szer, a németek négyszer gyõztek, ötször döntetlen volt. A gólkülönbség 39-24 Brazília javára. Világbajnokságokon eddig csak egyszer játszottak egymással a szóban forgó csapatok: a 2002-es vb jokohamai döntõjében 2-0-ra a brazilok nyertek. Ez volt a brazilok ötödik világbajnoki címe, Ronaldo lõtte mind a két gólt. Ezúttal sikerült Löw csapatának szépítenie az említett statisztikán, és nem is akárhogyan, hiszen a házigazda brazílok 7:1-es vereséget szenvedtek. Így aztán nem maradt más, minthogy most minden tudásukat, erejüket és legfõképp elszántságukat összegyûtsék, és megszerezzék a harmadik helyet, hogy bár dobogóra állhassanak a közönségük és önbecsülésük végett is. 2010 óta ez volt a hatodik olyan meccs, hogy Brazília Neymar nélkül állt pályára, zömét nem bukták el, történetesen csak egyet a franciák ellen 2011-ben, és igen a második most, amikor talán a leginkább nyerni szerettek volna. Igazságszerint a csoportköröket valósággal végig bénázták, viszont onnan kikerülve valósággal nekilendültek a végsõ gyõzelmet megcélozva. Neymar hiánya ellenére most is erõs volt a kezdés. Aztán a továbbiakban Silva hiánya a védelembõl fájdalmas és jelentõs volt. Mindenesetre sporttörténelem volt ami elénk tárult ezen a mérkõzésen, hiszen biztosra állíthatjuk, hogy ilyen még soha nem volt, hogy Brazília kevesebb, mint fél óra alatt négy gólt kapjon, söt, három perc alatt hármat kapott a válogatott. Négy éve az egész vébét lenyomták a brazilok 4 kapott góllal. Nyolc éve csak 2-t kaptak. Most 25 perc alatt összejött ennyi. A brazil játékosok valósággal megzavarodtak a Brazuca esõtõl a kapujukban. Teljesen szétszorttá váltak, bár becsületükre szóljon, hogy egyetlen találat nekik is összejött a véghajrában (Oscar 91′). Bizakodunk abban, hogy sikerült visszanyerniük mostanra a lélekjelenlétüket, és azon lesznek, hogy valamelyest kárpótolják szurkolótáborukat és hazájukat a történtekért.
Hollandia Argentína elleni küzdelmét vesztette el, így most a bronzéremért hajt a brazílokkal szemben. Valósággal gyötrelmes 120 perc volt ez Louis van Gaal csapatának az argentínokkal. A hollandok kezdõcsapatában ismét ott volt De Jong, a gyomorpanaszoktól szenvedõ Van Persie is tudott kezdeni. Az elsõ percekben Robben volt a legaktívabb holland. Ettõl eltekintve azt kell mondnunk, hogy Van Gaal csapata ezen a Vb-én nem nagyon erõltette a játékot, õk egy hosszabbítás és egy tizenegyespárbaj után érkeztek az elõdöntõbe, mintha spóroltak volna az erõvel. És jogosan azt hittük, hogy majd itt a véghajrában használják fel a tartalékaikat. Hát, nem így történt. A holland közönség elõször az 50. percben fütyülte ki csapatát, amikor Sneijder méterekkel fölé vágott egy szabadrúgást. Az argentinok sem vitték túlzásba az erõlködést. A hosszabbítás második félidejében már fõleg vagdalkozást láthattunk, Mascheranót kiütötték, Kuyt ütközte le vállal, csoda volt, hogy az összes foga megmaradt. Szóval, nézni is gyötrelem volt. Louis van Gaal, a hollandok szövetségi kapitánya az argentinok ellen elveszített vb-elõdöntõ után beszélt a 0-0-s hosszabbítás utáni büntetõkrõl, amelyek végül csapata vesztét okozták. Ketten nem akartak elsõnek tizenegyest rúgni, mondta, ezért jött a képbe Vlaar, aki elsõnek rúgta és ki is hagyta. A holland edzõ szerint Vlaar játszott a legjobban a meccsen, ezért minden bizalma megvolt benne. Ebbõl is látszik, hogy nem könnyû a büntetõpárbaj. Szerinte a legrosszabb forgatókönyv valósult meg, hiszen a „legvégéig azonos szinten játszottunk, ha nem jobban ellenfelünknél”. Borzasztó csalódás, tette hozzá. „Nem sok helyzetet alakítottunk ki a korábbi meccseinkhez képest, ez sokat elárul az ellenfél teljesítményérõl. Hiába volt pályán Robben, Van Persie és Sneijder, illetve Messi, Lavezzi és Higuain, alig volt kapura lövés, ami jelzi a taktika színvonalát.”
A holland vélemény a bronz meccsrõl, miszerint el is maradhatna (Robben), hiszen a Vb cím a fontos. Kérdéses, hogy ez az ellenfél megtévesztésére szolgáló látszat hozzaállás a soronkövetkezõ megmérettetésre, vagy ennyi a bronzérem iránti tényleges motivációja a fiúknak. Lényeges lenne erre a válasz, hiszen mérvadó volna a gyõztes betájolása szempontjából, mivel a brazílok számára bizonyára igenis fontos, hogy valamiféle érmet felmutassanak hazájuknak.
Nehéz eldönteni, hogy a szivünkre, vagy az eszünkre hallgassunk, ha a bronzmeccs végeredményének latolgatásáról van szó. A hollandok látszolagos hozzaállásával kérdéses a gyõzelem, viszont láthatjuk, hogy a brazílok részérõl a húzóerõ, a “jó” játékosok közül hiányoznak. Így gyenge pont van mindkét csapat esetén. A brazílok ráadásul nagyon úgy néztek ki az elõdöntõn, mint akik kifulladtak, és akikbõl elszállt az erõ és a küzdõszellem. Viszont a fényes múlt ott virít a hátuk mögött, és a hazai közönség elõtti megfelelni vágyás. Mindezt sorolva rájövünk, hogy lelkünk legmélyén szeretnénk, hogy feláljon a csapat a dobogóra, kell hogy adjon annyi erõt a közönség, hogy ez megtörténjen. Szóval, csak azért is HAJRÁ BRAZÍLIA!