Miután már bebizonyítottad, hogy logikus gondolkodásra képtelen vagy, látom felbátorodtál, és megvillantottad lexikai ismereteid mély hiányosságait is.
Minden ingerületátvitel depolarizáció-repolarizáció alapú, úgyhogy mind potenciálkülönbségen alapul - igen a "kémiai" is, hogy ilyen szájbarágós legyek. Ez utóbbit, megint csak egy kis nyelvújítással, "vegyi anyagokkal mûködõ kapcsolatnak" hívod, az elõbbit (konnexon alapút) pedig egészen hajmeresztõ módon "feszültségen alapuló ingerületátvitelnek", mintha a másik nem ilyen alapon mûködne...
A gap junction esetén a rés valóban nagyon kicsi, 2-2,5 nm, de nem is ez a lényeg, hanem, hogy a hat darab konnexinmolekula egy teljesen egybefüggõ csatornát alkot a két sejt között, ezzel 1kDa-ig szabad átjárást biztosítva a két sejt citoszoljában található molekulák számára. (Gap junction azonban nem csak az elektromos szinapszisokban található, hanem a szívizom sejtek között is, sõt anyagcsere-folyamatok összehangolása végett sok más sejtben is megtalálhatóak.)
A "/valójában a sejtbe/" szintén helytelen, mivel a sejtmembránon kívülre, egészen pontosan a szinaptikus résbe ürülnek az ingerületátvivõ anyagok, melyeket majd receptorfehérjék juttatnak (aktív transzporttal!) a membrán C-terminális részére. Pont ezen az alapon lehet szabályozni az ingerület átadódását. Ha közvetlenül a citoszolba ürülne az ingerületátvivõ anyag, akkor nem is lenne szükség másra, csak réskapcsolatra, nyilván ingerületátvivõ anyagról ebben az esetben beszélni sem volna értelme.
Felületesség, ostobaság, félmûveltség, a folyamtok meg nem értettsége. Ez ordít minden hozzászólásodról. Ezt tetézed szemét módon való mondatszerkesztéssel, beképzelt, felfújt hólyag stílussal. De gondolom majd megint elõjössz, hogy neked más a véleményed, csakhogy ezek nem véleményfüggõ dolgok, ezek kõ kemény ténykérdések.