"Az élelelem földbe ásása nyilván õsibb tudomány, mint a tûzzel való elkészítése"
"A kutya is elássa a csontot,"
Ez egy tipikus esete a felületes, tudománytalan gondolkodásnak. (Az etológiát egyébként pont egy ilyen megállapításokban bõvelkedõ könyv által keltett felháborodás hívta életre.) Egy jelenséget nem elég egyetlen aspektusból vizsgálni. A kutya/róka elássa a csontot/húst, a mókus elássa a magvakat, stb. Lám milyen primitív állatok is képesek rá, akkor egy ezekhez képest sokszorosan különb mentális képességekkel megáldott hominida biztosan képes volt erre. Tüzet gyújtó rókákról, mókusokról pedig nem tudunk, akkor biztosan elõbb ástak a hominidák, és csak utána gyújtogattak.
Csakhogy ez az elképzelés nem helytálló. Ami egy bizonyos állatfaj számára ösztönösen vezérelt cselekvéssor, az egy másik számára nem az. Az ember-szerû lényeknek sem az ásásuk, sem a tûzgyújtásuk nem ösztön vezérelte cselekvéssor, így nem is használható analógiakánt.
Egy sarkítottabb példa: a madarak sokkal régebb óta tudnak repülni, mint az emberek. A repülés az emberi fajnál csak nagy tudásanyag felhalmozása után vált egyáltalán lehetõvé. Ezek szerint a madarak már nagyon régen felhalmozták ezt a tudásanyagot. Itt is ugyanaz a hiba, csak egyetlen aspektusból, "csõlátással" van szemlélve a jelenség, csak itt azért már egy óvodásnak is kilóg a lóláb.
Az ember nem ösztönbõl ás el egy darab húst, nála ez egy tanult viselkedésforma. Pláne nem ösztönbõl érlel húst föld alatt... Hogy melyik volt elõbb, azt a két viselkedésforma komplexitása döntheti el, azonban mai fejjel nem lehet eldönteni, hogy mi komplexebb dolog, elásni egy húst érlelés céljából, vagy megsütni egy húst sült hús céljából. Itt jön kapóra a régészet. Tûzhasználatról régebbi (jóval) leletek vannak, mint földmunkákról, így felettébb furcsa szemmel fognak nézni arra az emberre, aki tényként akarja kezelni, hogy elõbb fejlõdött ki a hús elásásnak szokása, mint a sütésé. Persze ennek lehetõségét kizárni egyelõre nem lehet, egy ásatáson elõkerülhetnek emberi kéz által megmozgatott földrétegek a tûzhasználat elõtti korból, csak ugye a valószínûségek.
Az Amazonas vidékén élõ, tüzet nem használó, húst érlelõ törzs esete sem támaszt alá semmit, mivel nagyon jól lehet tudni, hogy az elõdeik tûzhasználók voltak. A cikk/téma szempontjából pedig irreleváns, hogy egy kultúrából kiveszett egy viselkedésforma. Már megint az a bizonyos csõlátás esete... Én sem taplóval gyújtom a tüzet, és nem azon sütöm a húst, hanem elektromos kerámialapon. Nem kell másfajta viselkedésmintákért az Amazonasig menni, Budapesten is kevesen gyakorolják az õsi hominida technikákat, lehet még az Amazonas menti embereknél is kevesebben... De ettõl senki nem vitatja, hogy a hominidák gyújtottak-e tüzet, nem is vitathatja, mert a két dolognak csak zavart, logikus gondolkodásra képtelen elmékben van köze egymáshoz.