Azt már lehet tudni (egyébként nem egy túl régi felfedezés), hogy az állkapocs méretének csökkenése megelõzte az agytérfogat növekedését. Ebbõl pedig messzemenõ következtetéseket lehet levonni. Például egy magvakat fogyasztó homonidának még csonttaraj is fejlõdött a koponyáján, hogy az óriási rágóizmok tudjanak hova tapadni. Egy ilyen étrendû faj agytérfogata elvileg sem indulhatna növekedésnek, mivel a vastag csontburok útját állná. A csökkent állkapocs, fog, rágóizom méret együtt járt az izom tapadási felületének és a csont vastagságának csökkenésével is, így lehetõség nyílt arra, hogy nagyobb agytérfogatú egyedek is létrejöhessenek. Specializálódott tollak is csak tollas élõlényen jelenhetnek meg. A helyzet nem más itt sem, csak a vékony, merevítõelemektõl mentes koponyacsont a toll, és a növekvõ agy a specializálódó tolltípus.
Persze egy ilyen, vagy hasonló cikk alapján nehéz szétválogatni a tudományos tényeket és a hipotéziseket. Ráadásul ebben a témakörben feltûnõen sok a hipotézis, és kevés a tény, de azért mára már jóval több a tényszerû tudás, mint akár 50-60 évvel ezelõtt is volt, így sok régi hipotézis mára meg is dõlt. Ez egy amúgy egy teljesen normális dolog.