Az én okoskodásom lényege az volt, hogy egyszerûbb szervezetben egyszerûbb lehet a génjavítás, emellett kevesebb sejt lévén, a javítás is kevesebb. Továbbá, a primitív lények kiválóan tudják magukat körbevenni mindenféle kemény burokkal, szemben az emberrel, amelynek csak egy sérülékeny bõre van. Az persze tanulságos megállapítás volt nekem, hogy ti. "A ma ismert, erõsen konzervált DNS-javító mechanizmusok ezért közösek az emberekben, és olyan, tõlünk nagyon különbözõ fajokban, mint például a legyek és a férgek."
Na, további fejleményekig a "Orvostudomány & a DNS-javítás módosítása" alcímet ki fogom javítani - ha ráérek - "Az orvostudomány és a DNS-javítás módosítása" alcímre, így a jövõben az avatatlanok elõtt azzal is el tudok itt dicsekedni, hogy magam is részt vetem az általad belinkelt szócikk szerkesztésében.