"Az én okoskodásom lényege az volt, hogy egyszerûbb szervezetben egyszerûbb lehet a génjavítás,"
Mert? Bizonyíték?
"emellett kevesebb sejt lévén, a javítás is kevesebb."
Egyébként ez még a te logikád szerint is marhaság, egy sejt csak egyszer hibázik és vége. De ha kisujjamban egy sejt elpusztul, és teszi ezt nap mint nap több millió, én nem halok meg - a túlélési lehetõség is kevesebb.
"Továbbá, a primitív lények kiválóan tudják magukat körbevenni mindenféle kemény burokkal, szemben az emberrel, amelynek csak egy sérülékeny bõre van."
Hogy jön ide az ember(?) nem tudom, én NEM emberrõl beszéltem, beszélek az egész beszélgetésünk alatt - csak élõlényekrõl. A sugárzás által okozott DNS roncsolás, vagy sejt roncsolás ellen egyetlen élõlény sem védekezik "kemény" (???) burokkal. Egyébként nem is tudtam, hogy a sugárzást "keménységgel" lehet "árnyékolni". Mindig tanul valami új - marhaságot - az ember...
Talán a kristályos tokkal rendelkezõ baktériumokat gondoltál? Ezeket hívjuk endospóráknak. Viszont az endospóráknak nincs anyagcseréje, életfunkcióit beszünteti. Szélsõséges fizikai és kémiai körülményeket képesek átvészelni, például erõs UV- vagy gamma-sugárzást, oldószereket, fertõtlenítõszereket, hõséget, nyomást és kiszáradást. Vagyis életfunkciókat nem mutat, viszont vannak olyan élõlények amik nem csak elviselik a magas ionizáló sugárzást, hanem abban élnek, - kemény kültakaró nélkül!
Azt meg mellékesen jegyzem csak meg, hogy ezek az endospórák igen kicsik az emberi (3x) hámréteggel szemben, ami nem is olyan sérülékeny, már ha csak összehasonlítod a baktérium, vagy endospóra vastagságával...
"Na, további fejleményekig a "Orvostudomány & a DNS-javítás módosítása" alcímet ki fogom javítani - ha ráérek - "Az orvostudomány és a DNS-javítás módosítása" alcímre, így a jövõben az avatatlanok elõtt azzal is el tudok itt dicsekedni, hogy magam is részt vetem az általad belinkelt szócikk szerkesztésében."