Szerinted eleve olyan módszerekkel dolgoznak "ahol az egyik kéz nem tudja mit csinál a másik". Igen naiv gondolat a tudományos módszerrõl, és szerintem te nem is erre gondoltál. Nos tisztázhatjuk, ha utánanézel - hiteles forrásoknak, hogy hogyan is kell az ilyet csinálni, avagy hogyan csinálták ott és akkor kiderül hogy jól gondoltad-e.
U.i.: a szarvasok egyedszáma miért fontos - ebbõl a szempontból?
Számlálás és becslés [szerkesztés]
Egy populáció jellemzéséhez darabra pontos egyedszámra ritkán van szükség. Csak kivételesen fontos esetekben kell a népességet ilyen mértékben ismerni.Ilyen lehet egy kihalás szélére jutott nagyemlõs természetben élõ állományának mérete. Például a szumátrai orrszarvú jelenleg élõ populációinak egyedszáma nem éri el a százat. Egy évszázaddal ezelõtt az európai bölények száma - az állatkerti példányokat is beleszámítva - nem érte el az ötvenet a világon. A két világháború közötti idõszakban óriási erõfeszítések történtek e faj megmentésére és ebben a programban Magyarország is részt vett. A fáradozásokat siker koronázta, ugyanis napjainkban már többezres európai bölény populáció él Lengyelországban. Fontos lehet egy-egy ritka fészkelõ madarunk esetében is a népesség méretének pontos ismerete. Például a vízirigó vagy az uráli bagoly populációi szinte darabra ismertek. A szinte azt jelzi, hogy rendszerint elegendõ - egy bizonyos hibahatáron belül - a népesség méretének becslése. Például tíz fészkelõ pár uráli bagoly esetén- ismerve az átlagosan felnevelt fiókaszámot és figyelembe véve a felnövõ madarak esetleges elvándorlását - a populáció egyedszám nagy pontossággal megbecsülhetõ. A mindennapos gyakorlatban azonban a legtöbb esetben elegendõ az ennél kevésbé pontosan becsült érték is. Ezt egyszerûbb esetekben - pl. madaraknál - a megfigyelt vagy esetenként gyûrûzõhálóba került példányok száma alapján lehet megtenni.
Egyedsûrûség
Egyszerûbb a helyzet, ha egy népesség jellemzésekor az egyedsûrûség kerül vizsgálatra. Az egyedsûrûség adatoknál több minta szükséges, mivel a népességek térbeli eloszlása általában nem egyenletes, ezért több esetenként különbözõ helyekrõl származó sorozatminták adatai alapján történik a becslés. A térfogatérték mértéke a vizsgált populációtól függ. A talajlakó fonálférgek becslésére általában tíz-húsz köbcentiméter talaj elegendõ, míg a gyûrûsférgek populációinak jellemzésére általában nagyobb térfogategységre van szükség. Hasonlóképpen lehet eljárni kertekben, gyümölcsösökben a kártevõ-populációk becslése estén is. Például permetezés szükségességének megítéléséhez. A gyümölcsösben kihelyezett szex-feromonos csapdák a rajzó hímeket befogják így egyedszámukból a populáció méretére , abból pedig a permetezés szükségességére lehet következtetni. Az egyedsûrûség területegységre is megadható. Például egy természetes elegyes erdõ valamelyik színezõelemének a populációja területegységre vonatkoztatva is becsülhetõ. A területegység, a vizsgált növénytársulás típusától függ. A különbözõ gyepek esetében elég egy 2x2 vagy 4x4 m-es kvadrátokból álló sorozat mintavétel. Erdõkben azonban a legkisebb is legalább 10x10 m-es kell hogy legyen. A területegységre vonatkoztatott sûrûségadatok állatpopulációkra is megadhatók, de helyváltoztatásuk növeli a hiba lehetõségét. Ezen populációk egyedszám becslése más módszereket igényel.