"Az intelligencianak nem feltetele az "ontudat" meglete."
Hát talán még ezt sem mondhatjuk ki, merthogy mûködõ, emberrel összemérhetõ intelligenciát, vagy olyan dolgot, ami öntudattal rendelkezik még nem hoztunk létre. Az embernél mindkettõ megvan, de nem tudjuk milyen viszonyban vannak egymással.
Persze lehet jó kis logikákat építgetni, de azért az intelligencia azt jelenti, hogy olyan problémákat tud megoldani a szerkezet, amivel sem az, sem pedig az alkotója még nem találkozott, nem találkozhatott elõtte. Ha tudod az IQ teszt megoldásait valamilyen szinten és csak beírod õket, az még nem intelligencia.
Ha építünk egy olyan képfelismerõ rendszert, ami megmondja, hogy ki jött ki és ki ment be az pont azért nem nagy dolog, merthogy az alkotók eleve tudták mi a feladat, és a gépet, programot olyanra alkották, hogy ezt megoldja. Ez még mindig csak az intelligencia szimulációja és nem maga az intelligencia, a probléma megoldóképesség, amit mi is értünk rajta.
Persze az emberi intelligencia sem olyan általános, mint azt régebben gondoltuk, pár nagy területre terjed ki, és egyénektõl függ, hogy ezeken a területeken mit tudnak produkálni.
De mégegyszer: az intelligencia még ilyen behatároltabb mûködése is feltételez egyfajta kreativitást. Látsz egy új tárgyat és kitalálsz belõle egy olyan alkalmazást, ami elõtte még nem volt.
És pl. pont itt a lényeg, hogy az ember a világot eltérõen látja, mint egy állat. Az ember tárgyakat lát maga körül, azoknak neveket ad, azokból bonyolult mechanizmusokat épít, vagy más embereket tárgynak tekintve szervezeteket hoz létre.
Bizonyos szempontból ez egy meghatározott agyi képesség. Be lehetne lõni, hogy ez konkrétan hogy is zajlik, de valahogy nem látok ilyen kutatást, vagy ezek eredményét az MI kutatásban.
Aztán a másik, az emberi agyban futó szoftver, az nem egy monolit, egyszálú rendszer, hanem egy millió szálon egyszerre futó szoftver halmaz, óriási számítási potenciállal, redundanciával, és a szálak nem hierarchikus, hanem egyfajta evolúciós/hálózati kapcsolatban vannak.
Ilyen szoftvernek még csak a közelében sem vagyunk, mert a használt hardverarchitektúra gyökeresen más, mint az emberi agy.
Érdekes pl az alapvetõ számolási képességben megnyilvánuló különbség. Az emberek többsége valójában nyolcig tud számolni. Az emberek nagy része pl, ha idegen nyelvet tanul a 7-et, meg a 8-at már összekeveri. 7 nap van egy hétben. Stb stb. Hihetetlen lassan tudunk számolni egy több száz éves mechanikus számológép megelõz bennünket.
Azonban bizonyos autisták meg akkora számokkal dolgoznak fejben, hogy az elképzelhetetlen, néhány mûveletben összemérhetõ a legnagyobb teljesítményû számítógépekkel. Sakk ugyan ez.
Szóval látjuk az intelligencia különbözõ formáit, de marhára nem tudjuk, hogy mi is ez egyáltalán.