"Az embernél mindkettõ megvan, de nem tudjuk milyen viszonyban vannak egymással."
Azt lehet tudni, hogy magasabb szintu agyi folyamatok mind az agy kulso retegeben, a neocortexben jonnek letre. Ezert feltetelezik, hogy itt kell keresni az intelligencia kulcsat.
"Persze lehet jó kis logikákat építgetni, de azért az intelligencia azt jelenti, hogy olyan problémákat tud megoldani a szerkezet, amivel sem az, sem pedig az alkotója még nem találkozott, nem találkozhatott elõtte."
Pont az lenyeg, hogy az alkotok nem mondtak meg, hogy mi lesz a feladat. A szoftver a tanulasi fazisban sajat maga talalja meg a bemenetere erkezo mintak (kepek) kozotti osszefuggeseket. Aztan lehet tole "kerdezni".
Az emberi agy is ezt csinalja. Nehany kezdeti parametert leszamitva mindent onmagatol tanul meg. Modellt alkot a vilagrol, amit a fejlodese soran folyamatosan kiegeszit es pontosit, kozben pedig egyre magasabb szintu osszefuggeseket ismer fel. Ezaltal egyre pontosabb joslatokat tud adni a vilagra vonatkozoan.
"Persze az emberi intelligencia sem olyan általános, mint azt régebben gondoltuk, pár nagy területre terjed ki, és egyénektõl függ, hogy ezeken a területeken mit tudnak produkálni."
Az intelligencia altalanos, csak regen rosszul definialtak. Azt gondoltak, hogy valami akkor intelligens, ha ugy viselkedik. 100 eve biztosan intelligensnek gondoltak volna valamit, ami nagyon gyorsan tud szamolni. Aztan kiderult, hogy azt egy buta gep is tudja. Ugyan igy 50 eve egy sakkvilagbajnokot megvero gepnel hatalmas intelligenciat felteteleztek volna...
Az intelligencia a megertes kepessege. A megertes pedig egyenlo a belso modellalkotassal. Ha erted egy rendszer mukodeset, akkor joslatokat tudsz tenni annak mukodesere. A sakkozo szamitogep csak utasitasokat hajt vegre magatol keptelen barmilyen osszefugesre rajonni.
Az agykereg azert kepes a vilagot hatekonyan modellezni, mert a vilaghoz hasonloan hierarchikus felepitesu. A neokortikus allomanynal jol megfigyelhetok ezek a retegek. Egyszerusitve, egy reteget idegsejt "oszlopok" alkotnak, amelyek kimenete a felsobb reteg egy oszlopanak a bemenete. Egy felsobb szinten levo oszlophoz tobb also tartozik. Egy retegen beluli oszlopok egymassal nem kommunikalnak, csak a felettuk es az alattuk levovel. A legalso reteg bemenete maga az erzekszerv. A retegek mintakat keresnek a bemeneti jelukben majd a felismert mintakat "cimkekkel" reprezentalva tovabb kuldik a felsobb retegnek, amely mar a cimekekben keresi a mintakat es igy tovabb. Peldaul a latokereg also szintjei az egyszeru formakat, vonalakat, szineket, ismerik fel, magasabb szintjei az alakzatokat, a felso szintjei pedig a mar a targyakat, embereket.
A cimkeket mas neven invarians reprezentacioknak nevezik. A targyak, fogalmak elnevezesei ugyan ilyen reprezentaciok, amelyek egy-egy felso szintu reprezantaciora mutatnak es nem szuksegesek maganak a reprezentacionak a letrejottehez. Egy kutya nem nevez el semmit, megis kepes megkulonboztetni kulonbozo embereket, targyakat.
Azt lehet meg tudni, hogy a kulonbozo funkciokat (pl. latas, hallas) ellato kozpontok kozott nincs lenyegi kulonbseg. Ebbol ket dolog kovetkezik:
1. Egy adott terulet feladata nem elore elrendelt, azt pusztan a "bekotott" jel hatarozza meg. (ezt amugy egerkiserletekkel sikerult igazolni). Akar egy radart is kothetnenk valakinek a fejebe az agya megtanulna vele latni.
2. Az neocortex rendelkezik egy olyan univerzalis algoritmussal, amely nagyon sokfele problema megoldasara alkalmazhato hatekonyan. Olyan problemakra, melyekre a hagyomanyos algoritmusok nehezen vagy egyaltalan nem kepesek.
Ezt az algoritmust kell visszafejteni es kombinalni megfelelo szamitasi teljesitmennyel es mar kesz is van az AI. :D
Ebben reszletesen le van irva az egesz elmelet es hogy hogy van atultetve szamitogepre.