Én amikor néztem, akkor próbáltam hasznosan nézni. Kíváncsi voltam, ki hogyan reagál bizonyos szociológiai helyzetekre (összezárva, kikkel vagy összezárva, meddig bírja kiborulás nélkül, ki hány nap után nyilik meg a többiek elõtt), hogyan alakulnak az 'erõviszonyok', ki lesz az alfahím, ki hogy viszonyul a másikhoz, ki milyen taktikával játszik a nyereményért, ki mire hajlandó a nyereményért, stb.
Hogyan dolgoznak össze a közös célért, hogyan osztják el a feladatokat stb.
Kaki pisi nem érdekel, az természetes szükséglet.
Hogy ki mer kamerák elõtt úgy zuhanyozni, mint otthon vagy fürdõruhában, stb. kinek hogyan alakulnak a gátlásai úgy, hogy tudja, hogy ott a kamera, nem nem látja azt, aki figyeli, stb.
Ki kivel jön össze, mi alapján választja ki magának a párt.
Ki õrzi meg az identitását. Ki mennyire más a mûsorra szánt felvételeken és az éjszakai suttogós beszélgetésekben, stb.
Az más kérdés, hogy maga a tálalás nem ezekre megy rá, oda kakipisi, szex meg dráma kell. De ha úgy nézed, hasznos dolgokat is találhatsz benne.