"dehát a PB játékok sose a könnyûségükrõl voltak híresek"
azért ezt egészítsük ki egy kicsit, az összes pb játék úgy mûködik hogy eleinte nagyon nehéznek tûnik amíg nem ismered ki a harcrendszert, utána már inkább azt érzed belõle hogy keményen bünteti a hibákat, fõleg ha a neked valónál erõsebb ellenfelekkel harcolsz.
Egyébként risen 2ben kardozással 1v1 majdnem az összes normál szörny legyõzhetõ a bal gomb megfelelõ ritmusban való nyomogatásával (szörnye válogatja hogy mi ez a ritmus pontosan) úgy hogy nem tud visszaütni, nekem ezt egyedül az aligátorokkal nem sikerült megcsinálnom. Amikor van veled csapattárs akkor meg easymode az elsõ 10 óra után egy jó karddal csak arra kell játszani hogy õt üssék ne téged, mivel így folyamatosan tudsz támadni és így még hardon is elõbb le tudod darálni õket mint hogy a társadat kiüssék.
Összességében a harc Risen2ben az elejétõl eltekintve, amikor még nem tudtam hogy mi merre hány lépés (akkor még én is úgy voltam hogy wtf ezek nem tanultak abból hogy utálták a játékosok a vaddisznókat a g3ban) kellemes csalódást okozott, nem kis részben azért mert nem olyan szuprekönnyû mint a legtöbb játék mostanában, de annyira nem nehéz mint amennyire néhányan állítják. A vége felé meg vicc, water temple kb csukott szemmel is meg lehetne csinálni szint.