A modern hajtómûvek egyes fokozatai már BLISK technológiával készülnek. Ahogy nézem a kompresszornál ugyan már viszonylag elterjedten ezt alkalmazzák, de talán a turbinánál még nem. Azonban valszeg ott is ezt fogják. Ez ugyan így egy darabból készült, és nem különálló lapátokból rakják össze.
Ez azonban a lényegen nem változtat, pl a Tesla-turbina viszonylag nagyobb felületen érintkezik az áramlással ha pl a korong tömegére vetítjük le.
A Tesla-turbinát használó hajtómûvet is lehetne kétáramúra tervezni, vagy más módon szabályozni, hogy milyen hatásfokkal alakuljon át a forró gáz energiája forgó mozgássá, a "maradék" pedig ugyan úgy a tolóerõt szolgálná.
Igen, jelenleg tényleg nem építenek belõle forró gázokat hasznosító rendszereket, (igazából valójában semmilyent, mert jóformán csak amatõrök foglalkoznak vele) de ez nem azt jelenti, hogy nem is lehetne.
Azonban lehetséges, hogy a Tesla-turbina valójában nem lenne olyan flexibilis, mint a mai hajtómûvek, amelyek állóhelyzettõl kezdve többszörös hangsebességig, földközeltõl, 20 000 m-ig biztosítják a repülõk meghajtását.
Lehet, hogy behatároltabb lenne az alkalmazása, pl amit írtál egy állandó fordulatszámon/paraméterekkel mûködõ hajtómû meghajtana egy generátort, amivel villanymotorokon keresztül hajtanának légcsavarokat. Lehet, hogy még így is alacsonyabb lenne a tömege, mintha ezt a jelenlegi hajtómûvekkel tennék.
Talán.
A gond az, hogy ezt a technológiát senki nem használja, ergo tapasztalatok sincsenek vele. Lehet, hogy hülyeség az egész, de mivel nincsenek tapasztalatok így ez sem mondható ki.