"Egy régióban magasan elsõ gazdaságból, egy a mai adósság állomány tizedébõl, teljes foglalkoztatottságból, és elfogadható lét és közbiztonságból jutottunk szép lassan 20 év alatt ide, ahol most vagyunk."
Ezekkel az adatokkal volt némi bizonytalanság. Például elõ volt írva, hogy mondjuk 200 ezer sertésnek kell születi. Akkor a parasztnak ki volt adva, hogy 50 sertés, de neki csak 43 született, de a tervet teljesíteni kell, azért a papírra beírta, hogy 46. Az üzemi hivatalnok összeszámolja a parasztok sertésállományát, látja, hogy 46, 45, 47, 43, ezért gondosan átírja a számokat 49, 48, 50, 46-ra. Így csaltak egyre följebb és följebb, míg a végén tényleg kijött a 200 ezer sertés papíron, holott csak 150 ezer született. Hasonlóképp a munkanélküliség. Nem lehet munkanélküliség, kötelezõ munka volt, de munkahelyet is teremteni kell. Jó, akkor a gyárak 2 ezer helyett 2500 embert vettek fel, és volt akkor 500 ember, akinek az volt a munkája, hogy egyik futószalagról a másikra pakoljon, amit robotkarral ingyen is meg lehet csinálni, de akkor munkanélküliség lett volna. Szóval ugyanúgy munkanélküliek voltak, mert érték a munkájuk mögött nem volt, de ez a munkanélküliségi adatokban el volt rejtve. Persze minimálbér fizetést kaptak, de mivel nem volt érték a munkájuk mögött, mert a pénzt az létrehozott értékért cserébe szokták az emberek kapni (pl. a kenyér kilója azért kerül többe, mint a búza és a többi alapanyag összköltsége, mert van malomnak díja, van kamionsofõr, aki a pékségbe szállít, és van pék, aki megsüti), ám nem volt megtermelt érték, és többek között ezért is kellett hiteleket felvenni, hogy egyáltalán tudják fizetni a rejtett munkanélkülik bérét. Az elfogadható lét és közbiztonság pedig valahol a besúgóhálózatból, cenzúrából és a puha diktatúrából táplálkozott. Muraközy Lászlónak van egy érdekes egyetemi jegyzete, mely a rendszerváltás illúzióiról szólt, hogy azt hittük, a rendszerváltás után az osztrák gazdaságot fogjuk megközelíteni, de a rendzerváltással létrejövõ gazdasági válság, illetve az eddig lecsalt gazdasági adatok eltûnése más színben tüntetett fel.
Ma is tovább nyílik az olló Magyarország és az EU átlag között, és ennek megfékezésére több gazdasági szakemberre lenne szükség a kormányokban.
"Az SZDS-es gazdasági szakértõk meg szerintem marhára nem látják a gazdaság problémáit, mert õk csak a pénz oldalról néznek mindent,[...]"
Itt nem arról van szó, hogy melyik párt, vagy mik a nézeteik, itt a végzettségrõl, és pályájának elismértségérõl van szó.
Tardos Márton [...] 1976-tól a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docense. 1980-tól az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete munkatársa, a gazdasági mechanizmussal foglalkozó osztály vezetõje. A Magyar Közgazdasági Társaságnak és az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottságának tagja.
Kutatásait a közgazdaság-elmélet, a külgazdaság, a pénz- és vállalatelmélet tárgykörében végezte. Számos cikket, tanulmányt, önálló kötetet jelentetett meg Magyarországon, Európában és az Egyesült Államokban is.
2006. március 15-én vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetését.
Ilyen életutat bejárt ember nem lehet csak úgy szakmailag kritizálni.
"Mit ért egyáltalán gazdaság alattm vagy stabilizáció alatt?"
1990-ben a rendszerváltás következtében (mint ahogy minden rendszerváltáskor) kialakult egy gazdasági válság, melybõl történõ kilábalásról szól a stabilizálódás.
"Az a stabilizáció, hogy pont a privatizációt követõ gyárbezárások/elbocsájtások miatt megugró munkanélküliség nem baxta agyon teljesen az államot, és a gazdaságot csak majdnem?"
Ajánlom figyelmedbe Muraközy jegyzetét a rendszerváltás illúzióival kapcsolatban.