(Tas Walker: Clear picture, blurry story címû cikkének ötlete alapján. Megjelent: TJ 17(1) [1]) A Hubble Space Telescope (HST) 2002 februárjában 1,4 órás expozíciós idõvel készítette az alábbi képet. A képet a csillagászati "érzéki csalódás" példájaként hozták fel, és több neves csillagászati újságban is közzétették a kép értelmezését [2]. A képen a NGC 4319 nevû spirálgalaxist és tõle jobbra-fent a Markarian 205 nevû kvazárt láthatjuk.
A kvazárok rendkívüli galaxisok, a csillagászat nagy rejtélyei, ugyanis nagy a vöröseltolódásuk, ugyanakkor nagyon fényesek is. Miután felismerték a távoli galaxisok fényének vöröseltolódását (vagyis, ha a galaxisok fényét "felbontjuk" (spektrum), láthatjuk, hogy összetevõi kisebb-nagyobb mértékben eltolódnak a vörös fény irányába) az eredménynek értelmezést kellett adni. Ekkor született meg az Õsrobbanás elmélete. Ugyanis a vöröseltolódást a földi környezetben is jól ismert Doppler-hatásnak tulajdonították (a hullámforrás és a megfigyelõ relatív sebességének függvényében a hullám megfigyelõ által észlelt frekvenciája megváltozik - klasszikus példa a hangmagasság változása, amikor elhalad mellettünk egy szirénázó mentõautó). Mivel felismerték, hogy a távolabbi csillagoknak nagyobb a vöröseltolódása, ebbõl adódott, hogy minél távolabb van egy galaxis, annál nagyobb sebességgel távolodik tõlünk. A távolság/vöröseltolódás hányadost állandónak tekintik és egy konstanssal jellemzik, amely alkalmassá tesz minket galaxisok távolságának mérésére. Az így felállított kép pedig egy robbanáshoz hasonlít leginkább, innen az elmélet neve.
Tehát fontos látnunk, hogy a vöröseltolódás felismerése váltotta ki az Õsrobbanás hipotézisét. Azonban ma a hipotézis értelmezi az eredményeket, mivel a távolságmérés alapköve a vöröseltolódás mérése lett. Ezt láthatjuk e kép értelmezésében is. Ugyanis a vöröseltolódásuk alapján az NGC 4319 80 millió fényévre van tõlünk, míg a Mrk 205 1,1 milliárd fényévre. Az értelmezés szerint tehát mind térben mind idõben igen távol van a két galaxis egymástól. Csupán a mi helyzetünk miatt van, hogy egymás mellett látjuk õket.
A valóság azonban az, hogy a két galaxis nem véletlenül van egymás mellett! A neves csillagász Halton Arp már 1971-ben foglalkozott ezzel a galaxispárral, majd a 80-as években több cikket is megjelentetett. Jelentésében bemutatja, hogy a két objektum között valós kapcsolat van [3]. Késõbb Arp ezt több tanulmányban részletezte, utalva arra a tényre, hogy a vöröseltolódást nem csak a Doppler-hatás hozhatja létre, hanem számos más oka is van (pl. nagy gravitációs tér) [4]. 1983-ban Jack Sulentic különbözõ képkondicionálási mechanizmussal bemutatta a két galaxis összeköttetését [5]. Azonban a HST kép értelmezõit ez a tudománytörténeti háttér csöppet sem zavarta.
Arp több hasonló galaxis - kvazár párt és összeköttetésben lévõ, de eltérõ vöröseltolódású galaxishalmazt mutatott be, közöttük a híres Stephan quintetet. Ezekre a megfigyelésekre alapozta saját kvazár elméletét.
A vizsgálatokat akár mi magunk is elvégezhetjük a Microsoft Photo Editor nevû programmal is (Windows operációs rendszerek része). Nyissuk meg a fent letölthetõ részletes képet. Az Effects menüben kattintsunk a Negative... pontra, majd OK. Ez után a Posterize... hatást alkalmazzuk 4 bittes mélységgel. Az eredményen láthatjuk, hogy a két galaxis összeköttetésben van. A kép bal alsó sarkában láthatóbbá válik a spirálgalaxis külsõ karja is. A a Notepaper (Állítsuk be az Image balance paramétert 4-re) vagy a Watercolor hatás alkalmazásával is látható kapcsolatot fedezhetünk fel. Természetesen a csillagászok kezében ennél sokkal kifinomultabb eszközök is vannak.
Ez a megfigyelés alapjaiban támadja a vöröseltolódásról, kvazárokról alkotott uralkodó képet.
Végül egy tanulságos idézet Arptól:
"Természetesen, ha valaki figyelmen kívül hagy ellentmondásos megfigyeléseket, akkor kijelentheti, hogy "elegáns" vagy "erõteljes" elméletet alkotott. De ez nem tudomány."