"-Miért, és szerinted a tudomány sohasem változtatta meg az álláspontját konkrét kérdésekben?"
A tapasztalat az, hogy a fizika önmagát bõvíti, és nem átírja. Ezért is szeretem: van benne egyfajta bizonyosság. Erõs alapként funkcionál. Talán a legerõsebb alap a világon."
"Ne máááár! Képszerkesztés!... Ha igaz lenne, akkor a csillagászati mennyiségû képbõl, amit a Hubble és a teleszkópok csináltak, több példát is lehetne erre hozni. De ezen sok képbõl a tudósok a "sokkal kifinomultabb eszközeikkel" mégis a tágulást hozták le. Ne akarjunk okosabbak lenni náluk! Legyünk kétkedõk, de az értelem határán belül! Ne akarjunk felfedezni a Spanyol Zoltánt!"
Nem akarlak megzavarni az emelkedett tudomány Dzsémzbondot megszégyenítõ csodakütyüjeit felhasználó módszereibe vetett hitedben, de azért a digitális képfeldolgozás, hamis színek alkalmazása, kontraszt növelés ilyenek azért olyan módszerek, amelyeket használnak és amelyek segítségével mutatják ki azokat a jelenségeket IS, amelyek szerinted léteznek.
Az emberek gyakran hibáznak. A tudósok is emberek, és igen, õk is hibáznak. De mivel van sok-sok tudós, és van a tudomány egységes, az egy-egy hibát korrigálja a többi tudós. Így marad a fizika - ha nem is tökéletes - de hibátlan."
Ha nem tekintjük hibának a paraméterezést, állandók használatát ott ahol esetleg egy bonyolultabb, ismert állandókból levezethetõ képlet írja le adott "állandó" lokális értékét, ha elfogadjuk hogy a jósolt állapotok csak bizonyos korlátok között mutatnak elfogadható értéket, akkor tényleg tökéletes.
Ja meg ha leszámítjuk, hogy az emberek nem csak hibáznak, hanem rosszindulatúan, önös érdekbõl torzítják, elhallgatják az eredményeket - tehát csalnak, akkor tényleg az.
A Szovjetunió is tökéletes rendszer volt, csak mielõtt még a kijavíthatták volna a még fennálló apróbb hiányosságokat az egész összeomlott.