Egyetértek nagyrészt azzal, amit mondasz, hogy a civilizációnak vannak olyan hatásai, melyek károsak az egészségre, illeve csökkentik az élettartamot, de azzal nem értek egyet, hogy ez lenne a döntõ tényezõ, mert a civilizációnak számos olyan hatása is van, melyek növelik az élettartamot. Például a fûtés, télen kevesebb ember hal meg, vagy említetted a táplálkozást. A kórokozók felfedezésével és a steril tápláléknak köszönhetõen minimális az ételeken keresztüli ferzõzések kockázata, Afrikában ma is törzsek pusztulnak ki, mert fertõzött majomvérrel érintkezõ emberek ebolában hunynak el, a halotti szertartás során a család közösen mossa le, és mind elkapják, és a halálozási arány 90% fölötti. Az orvostudomány segít beteg szervek cseréjében, rengeteg külsõ sérülést is képesek vagyunk kezelni, számos kígyó és pókméregre van ellenszer, de a veszélyes állatoktól is elkülöníthetõ az ember, így attól sem kell félnie, hogy éjszaka megtámadják.
Természetesen ezekkel kell szembeállítani a közúti baleseteket, a lakástüzeket, az atomerõmû-katasztófákat, satöbbi.
Ezeket az adatokat mind tartalmazza egy szám, a születéskor várharó élettartam, mely csak az élveszületésekre vonatkozik! Vagyis a korai csecsemõhalandóság nem szerepel benne.
1900-ban a születéskor várható élettartam 36-38 év volt, mára ez az érték 69-78 év, vagyis egy évszázad alatt megduplázódott. Nem lehet figyelmen kívül hagyni ezt a tényt, ahogyan azt sem, hogy amíg Európában 2002-ben 71-78 évet jósoltak átlagban egy embernek, egy kisebb technikai fejlettséggel rendelkezõ Afrikában 50-53 évet elõlegeztek meg. Nem mondanám azt, hogy a civilizáció negatív hatása több, mint a pozitív hatása az emberi szervezetre nézve.
"Az egyik Túlélés törvényei részben találkozott Bear Grylls pl. Szibériában (nagyjából nem befolyásolt terület,szerintem védõoltások meg ilyesmiket sem kapnak ott), a vezetõ 90 éves elmúlt (és még akkor is több mérföldet sétál, lovagol, stb.)."
Mindig létezik egy-két kiugró adat, de ez statisztikai hiba, hiszen a másik 10 ezer szibériai vezetõ nem élt 90 évig, így azok nem villognak a TV-ben 90 évesen.
"Az idõsebb Seneca élt vagy 95 évig, az ifjabb is kb 70-ig, Goethe is vagy 82 ig."
Hasonlóképp. Mert én is fel tudnám sorolni Da Vincit, aki szép kort élt meg, de ellenpéldának jó Petõfi, József Attila, Schubert, Weber, satöbbi. Vagyis nagy statisztikai mintával kell dolgozni. Például azok, akik számolják a születéskor várható élettartamot, nagy statisztikai mintával dolgoznak.