"És valamiért a mutálódás durván õsztõl februárig erõteljesebb, mert ugye akkor kapja meg több ember az influenzát, valamint a halálos mutációk tél vége fele vagy mikor támadnak, mert valahol február környékén hal meg a legtöbb ember?
Errõl van szó?"
1. Hidegben a szervezeted arra is energiát kell fordítson, hogy a megfelelõ hõmérsékletet megtartsa, így gyengül az immunrendszer.
2. Télen kevesebb pl. a teljes értékû növényértéki táplálék, és kevesebbet iszunk például
3. Télen kevesebbet mozgunk, mint a melegben, kevesebbet izzadunk például, ...
4. A nagyobb hideg-meleg különbségektõl, légkondiktól kiszárad a nyálkahártya, sokkal könnyebben jutnak be a szervezetbe a kórokozók, amik megfelelõ állapot esetén kevesebb eséllyel.
5. Hidegben, rossz idõben többet vagyunk olyan helységekben, ahol sok ember gyûlik össze, olyankor több ember megy pl. vásárolni is, kevesebben döntenek úgy, hogy legyalogolnak adott távot :-)
Ezen okokból télen az ilyen influenza szerû vírusok, és egyszerûbb baktériumok is (amiket ezek miatt hívunk megfázásnak) jobban terjednek.
"Placebohatás? Évekig próbálkozok különféle módszerekkel, egyiknél se mûködik a placebohatás, majd hirtelen, az egyik szernél, mely valóban változást hoz, ott elkezd mûködni? Hogy van ez?"
Ha mindig csak egyetlen egy dologgal próbálkozol, és ügyelsz arra, hogy semmilyen más változás ne legyen hatással a dologra (még a táplálkozás is ugyan az legyen teljesen), akkor van esély arra, hogy az adott dolog hat, de még akkor sem lehet kizárni a placebohatást. Ha már úgy álsz hozzá, hogy "lehet, hogy hatni fog", akkor már valamennyire érvényesülni fog.