Csak röviden: E=mcnégyzet :) -ezt bármelyik informatikus lefordítja neked Logika=adatsorrend-re, nem is kell utikalaúz a galaxisunkhoz hogy a halandó hopisapiensnek elmagyarázzam, elég egy rövid eszmefuttatás: Tegyük fel hogy megalkotjuk a legfaszább mesterésges inteligenciát amit eleddig emberiség kiötlött. Szerinted mi az ehhez vezetõ logika? Eccerû mint az ecceregy, ha én ráállítom ezt a mesterséges intelligenciát az anyagkutatásra és aszondom indulj meg mint az evolúción mi majom emeberek, akkor azt fogja kidobni a gép hogy OK.
No de mit jelent ez? Oh, potomság. Semmi különös, ugyan én már láttam tudósokat nyilatkozni csak az eccerû (értsd most monnyuk úgy hogy nem anyagkutató) mesterséges intelligenciákról, és hát hogy is monnyam... valahogy mintha kissé aggodalmasak lettek vón..:) No de megpróbálom röviden, szóval tegyük fel hogy egy mesterséges intelligenciát amely képes az anyag minél hatékonyabb felhasználására kiküldünk az távoli ûrbe had táplálkozzék. Monnyuk úgy reggelire megeszik egy csillagot. Ergo ha jól programoztuk idõvel nem falja föl a földet is és segít bennünket minél szebb életet élni. No akkor kérdjük csak meg hol is van az Isten? Nagyon eccerû a válasz, legalább is az egyistenhitûeknek, ugyanis a logika azt diktálja ha a végtelen világban valamibõl csak egy van, az maga a végtelen. Várom valaki vitáját arról hogy a világ véges. De azt is megmondhatja mennyi a legkevesebb tényezõ amibõl minden felépül. Egy? X? Kettõ? X és Y? Hogyan? X=Y ebbõl mi lesz? Végtelen biztos nem. Egy Z=XY már valami. Egyébként aki kicsit is konyít a fizikához biztosan megmonhassa, hogy az híres Einstein energiaképlet tulajdonképpen egy tényezõbõl vezeti le, hogy annak köbe egyenlõ négyzetének és elsõ fokának szorzatával, ami monnyuk szemléletváltásnak valami, de ismerjük be matematikailag nem nagy felfedezés :) Bármely kérdésre szívesen felelek az ügy kapcsán, de õszíntén szólva nevetnem kell az istentelen tudományosságon. Dicsõítsük Einsteint ha násért nem legalább õ a hittel kapcsolatban nem tévedett, de megjegyezném például milyen nüanszok tesznek különbséget tudósok hírnevei közt, pl. Maxvell elektromosságról írott könyvében lazán levezeti a tömeg, idõ és tér fogalmait, ámbátor hanyag eleganciával épp csak megemlíti a teljesítmény és energia vonatkozásait ezen genezis értékû levezetésekben. Ha nem járt volna el így, ma õt ünnepelnénk, legalább is az energia képlet megalkotójaként, holott tegyük hozzá a fénysebességre való korlátozás csak Einstein idejében kelendõ, bár ma is sok fizikus mellette testál, csupán egy fénysebességnyire pontos mérték a végtelenben.... Még mindíg megmérnéd Istent? :)