Az ateisták nem hülyék, csak valósan látják a dolgokat, és azokat a dolgokat hiszik el, amiket egyértelmûen lehet bizonyítani. Ezekre szolgálnak a tételek és az axiómák. Ezekbõl újabb tételeket és törvényeket lehet létrehozni, amik megint felhasználhatóak lesznek újak készítésére. A tudománynak igenis megbízható alapkövei vannak. Addig viszont nem bíznak az elméletekben, amíg be nem bizonyítják õket.
És a vallásról: a világ (akárhogy is keletkezett) fizikai és kémiai törvényszerûségek alapján elkezdett mûködni. Innentõl meghatározható folyamatok mennek végbe: az élet kialakulása, az élõlények gondolkodása, egymásra gyakorolt hatása, stb.
Ez az eleve elrendeltség (szerintem) igazi értelmezése: nincsen értelmetlen cselekedet, mert az "eleve elrendeltség elve" nem a megváltoztathatatlant jelenti, hanem azt, hogy (az ember által nem kiszámítható) folyamatok következményeképp egy biztonyos módon fog alakulni a világ, melybe az emberek tettei, még a legapróbb gondolatai is bele vannak kalkulálva. Ezzel pedig össze is hoztuk a tudományt és a vallást: amíg az embereknek van vallása, aszerint fognak cselekedni, és innentõl "kiszámíthatóvá" válik az emberiség múködése (a jövõt tekintve).
De itt is a tudományé az utolsó szó. A vallás csak egy a sok kiszámítható tényezõ közül.
Szerintem nem kellene az ember saját eszméit a természeten alapuló fizikával keverni.