Nekem azok a beszólások „tetszenek” igazán, ahol a két csata stratégiáját köpködik meg a fanyalgók. Hogy miért állították ki a védőket a védőfalak, karósánc elé, meg mi értelme volt a dothrakiak lovasrohamának.
Egyet felejt el mindenki. Az éjszakai összecsapásban egy olyan sereg ellen kellett küzdeni, aminek a létszáma ismeretlen, gyakorlatilag nem gondolkodik, nem érez félelmet, megy, amerre az irányító akarat hajtja. Plusz, aki a védők közül elesik, maga is beáll a támadók közé. Beállni a falak mögé akkor van értelme, ha hosszú ostromra számítunk, arra, hogy kitartanak a falak, míg az ellenség elfogy, vagy elunja, mert már éhes. A zombiknál erre nem számíthat senki. Ráadásul, ha a falakon belül elesik valamelyik védő, ha az ÉK úgy akarja, máris van egy újabb katonája, de már a falakon belül. Meg, neki is van egy sárkánya, ami ellen tök mindegy, hogy van-e előtted fal vagy nincs, semmit nem jelent.
Vagyis, az egyetlen jó megoldás: minél nagyobb kárt okozni a támadóknak, még mielőtt a falak túloldalára kerülnek, hogy előre csalják azt, aki irányítja őket és öt elpusztítani, bármi áron, a sárkányával együtt.
A golden company se véletlenül állt ki a falak elé Királyvárnál. Itt sem ostromra számítottak, hanem egy gyors és elsöprő győzelemre. A támadó sereg egy alaposan megtépázott, kifáradt csapat, a védők meg jól táplált, pihent társulat, akik saját képük szerint nagyon értenek a harchoz. Egyszerű képlet, a várfalak előtt lenyomják a támadókat és vége. A sárkányról, Euron mázlija és szokásos szájhősködése miatt azt hitték, csak valami repülő gyík, elég egyszer eltalálni a sok skorpió valamelyikével és máris ártalmatlan. Csak arra nem számítottak, ha egy sárkány nem sétarepülést végez éppen, betegen, figyelmetlenül, és magasan van, akkor elég nehéz eltalálni egy olyan fegyverrel, amivel felfelé csak igen korlátozottan lehet lőni.
Az sem értem, miért olyan meglepő, hogy Daeneris nem látta az a „hatalmas flottát” a magasból az előző részben. A „nagy flotta” alig néhány hajó, behúzódva egy hegy mögé. Látszott, hogy a lövés pillanatában feszülő vitorlákkal „száguldott” elő a takarásból. Ráadásul a két sárkány egyáltalán nem volt magasan. Talán még száz méterre se. Simán belefér, hogy az a néhány hajó (közel sem a teljes vasflotta vonult ott fel) takarásban volt egészen az utolsó pillanatig. Az északiak „flottáját” (még kevesebb hajó), skorpiókkal, akár 10-15 hajó szét tudta szedni. Az északiaknak semmiféle távolsági fegyvere nem volt. Euronék is valószínűleg a hajókat akarták csak meglepetésszerűen oldalbakapni, azért vonultak fel. A sárkány lelövése egyszerűen az alkalom kihasználása és baromi nagy mázli. És ez igencsak rosszul jött a későbbi csatában, mert lebecsülték a megmaradt sárkány képességeit. Ahogy Cersei is mondta: nyugalom, elég egyetlen találat…
Amikor Daeneris, Rhaegalt elveszítve, Drogon hátán szembe „állt” Euron hajójával, az meg se próbált rálőni, tisztában volt vele, ha látja amikor lő, simán ellibben a szigony elől, cserébe jól felbosszantja és támadásra ingerli, ami így, kilőtt szigonnyal, már nem annyira jó buli. Csak ezt valamiért elfelejtette elmesélni, amikor eldicsekedett a sárkányöléssel…