Biologiai szempontbol a latas tobb lepcsokbol all. Az elso a kepminoseg javitasa es a zajszures, melyet meg a retina vegez. Azan a latoidegek keresztezesenel tortenik az optical flow alapu feldolgozas, ami a ket szembol erkezo kepek diszparitasa alapjan eloallitja a melysegi terkepet (terlatas), tovabba az egy-egy szembol erkezo idobeli kepsorok alapjan az elmozdulasi terkepet (periferialis latas). Ezutan jutnak el a latokozpontba az eredeti kepek es a ket terkep. Ebbol az agy mar elo tud allitani egy felosztasi terkepet (szegmentalas), tehat tavolsag, mozgasi irany, sebesseg, szin es konturok alapjan nagyjabol szetvalogatja a targyakat. Ezutan az eppen a latomezo kozepen levo tagy felismerese tortenik egy asszociativ tablabol (lasd: karakterfelismeres scannelt szovegbol). Tobb targy felismerese szekvencialisan tortenik, ahogy a szemmozgato izmok vegigpasztaznak a latoteren. Innen indul a tudatos latas, amit jelenleg nem ismerunk. A fenti lepesek mindegyike megvalosithato parhuzamos formaban, mivel az agyban is ez tortenik. Mivel minden pixelhez van egy-egy dedikalt neuron csoport, ezert 24 kep/masodperchez csak 24 keppont/masodperces feldolgozo sebesseg kell, amihez meg az 1 megahertz is boven sok, az agy ennel lassabb.
Informatika és tudomány
