Mert helyesírásunk legfõbb alapelve a kiejtés szerinti írásmód. Az "1"-et "egy"-nek ejti ki mindenki, ezért 1értelmû és rövidebb jelölés az enyém.
Képlet után azért nem teszünk, mert
- a mértékegységek betûi összekeverhetõk a változók betûivel
- a változók helyére mértékegység helyesen kell behelyettesíteni, így a mértékegységet a négyzeten lesz az eredmény mértékegysége
- arra, h mit használnak az adott mennyiség mérték1ségének, van rendes jelölésmód.
Hogy miért erõlteted a kiterjedt testek magyarázatát, amikor még a pontszerûeket sem írtad le, nem tudom. Mindenesetre a kiterjedt test értelmezhetõ pontok halmazaként, tehát célszerûbb a könnyebbõl elindulni. A kétféle tömeg 1enlõségét nekem nem kell bizonyítanom, Eötvös-kísérlet rémlik? Tudtommal az ált. rel. elm. 1ik kiinduló pontja, h a kettõ meg1zik (és Einstein egész ehhez fûzõdõ munkájában csak 1 külsõ forrásra hivatkozik, az Eötvös-kísérletre).