"Kezdjük ott, hogy ilyen globális konfliktus esetén vicces volna, ha a tõzsde az elsõ durva lépéseknél zuhanna be..."
Nem figyelsz. Egy kis pitiáner protekcionista valamivel kezdtem, amibõl ezret megvalósítva lehet megcsinálni a te általad elképzelt elzárkózást. Ez még nem globális konfliktus, csak a Kína-USA viszonyt érinti, a hatása viszont tényleg globális lenne.
Erre válaszul a kínaiak eladnák az államkötvény állományukat, nem azért mert annyira pénzt akarnának, annyi van nekik mint a pelyva. A világon sehol nincs annyi pénz, mint a kínai valuta tartalék, az amcsiknak pláne nincs annyi dollárjuk. És ha már itt tartunk valszeg ettõl is megfognak szabadulni, ami a dollárból egy nem túl jó minõségû toalettpapírt csinál, de a kínaiak még ezt is megtehetik, ha ezt a pénzt erre szánják, anélkül, hogy jelentõsen sérülne a gazdaságuk. Erre ugye az államkötvény és a dollár árfolyama a tõzsdén összeomlana. Ha a tõzsdén összeomlana valami papír értéke az sajna a mai világban azt jelenti, hogy attól kezdve max sorminta az a szám ami rá van írva.
Azok a követelések is, amik az amcsik felé állnak fenn az államkötvények miatt, meg azok is amiket áttételesen az amcsik hiteleztek a Világnak az IMF-en, meg a Világbankon keresztül.
És itt még elvileg mindig nincs globális fegyveres konfliktus, amire hivatkozva állami kontroll alá tudná vonni a gazdaságát az USA. Ennek híján viszont nemes egyszerûséggel szétesne az adott helyzetben.
Az éhinséget nem úgy kell elképzelni hogy senki nem eszik. Természetesen a felsõbb rétegeknek akkor is fog kaja jutni. Azonban a szegényebbeknek már nem, hiába az USA a világ legnagyobb kaja exportõre. Magyarországon is 10 000 számra gond a kaja pedig még talán mindig egy agrár szektor alapú gazdaságunk van. Amcsiban meg azért van pár 10 millió szegényebb ember.
És bizony ettõl kezdve lehet számítani éhséglázadásokra.
Az államok elszakadását pedig a jelentõs különbségek indokolják. Ha van egy állam, ami lehetõséget lát arra, hogy az adott helyzetet túlélje és nem kell beletörõdnie abba, hogy a még szarabb helyzetben levõ államok a mélybe húzzák, akkor el fog szakadni.
"Az az ország kétszáz éve egyben van, egy nyelvet beszél, kultúrája homogén."
A kultúrális különbségekrõl már szóltak elõttem, azok elsõ kézbõl való infók. A kétszáz éves egységes létezést nem tudom honnan vetted, valszeg hiányoztál 1-2 töri órán.
Szóval a területek nagy részét a már létezõ USA az angoloktól és a franciáktól szerezte, illetve a Mexikóval és Spanyolországgal vívott háborúból.
Aztán ugye ott volt a polgárháború is. Nekem nem egy békés kulturálisan egységes európai értelemben vett nemzet állam képét mutatja, sokkal inkább a gazdasági és demográfiai expanzió miatt politikai/katonai erõvel kialakított mesterséges államalakulatét, amilyen a SZU-is volt.
"És ezt nem azért teszi, mert majmolja vagy rákényszerítik, hanem mert az USA cuccai tényleg jók, pénztõl függetlenül: az amerikai fegyverek pl. a legjobbak a világon. Vagy nézd már meg, hogy hány gigacégnek van amcsi központja: pl. tudsz olyan számítástechnikában domináns céget, amely NEM amerikai? Hány kínai Apple-rõl, IBM-rõl, Google-ról, Microsoftról tudsz?"
Fegyverekre addig van szükség, amíg konfliktus van. Épp ezért az USA-nak érdeke a konfliktusok keltése. Irak, Irán, Korea errõl szól, teremts keresletet majd elégítsd ki. A legnagyobb piac itt is Kína, azonban értelemszerûen nem fognak nekik fegyvert eladni. Azonban máshol jelentõsen 20-30%-kal visszafogják a védelmi kiadásokat, mert a "terrorizmus elleni háborúnak" nevezett média kampány kifújt!
Lehet, hogy ebben is újat mondok de számtek tekintetében domináns kínai cég pl a Lenovo a mobil gépek piacán, és ha utánanéznél látnád, hogy nagyon sok nagy cégben jelentõs kínai tõke van már manapság!
Amúgy Kínát nem szeretem, csak próbálom megfejteni, hogy miért megy nekik olyan jól, inkább egy amcsi fehérrel vagyok együtt, mint egy kis izgága, egyszerû, de kiszámíthatatlan kínaival. Ha a kínai birodalom elveszti a képességét a fejlõdésre, akkor majd ugyan úgy szétesik, mint a Római, az Arab, a Török, az Angol, a SzU, vagy mint ...