Ha egy másik naprendszerbeli bolygóra eljutunk valaha, akkor ott nagyon más körülményeket is találhatunk, mint itt a Földön. Van ugyanis a Földnek (Naprendszernek) néhány, valószínûleg egyedi tulajdonsága.
1.) Nehézfémek, uránium tórium nagy mennyisége, és az emiatt létezõ tektonikus jelenségek.
A Naprendszer keletkezése -- ismereteim alapján -- nem általános. KÉT szupernova robbant fel egymáshoz térben és idõben közel. Az elsõ kb. 4,6 milliárd évvel ezelõtt, ez volt a nagyobb, és ez hozta létre a nehéz elemeket.
A gömbhéj-szerûen táguló robbanási felhõ tartalmazta ezeket, és -- szerencsénkre -- nem volt ideje teljesen szétoszlani.
A második szupernova kb. 100 millió évvel késõbb robbant, ez jóval kisebb volt, ezért nehéz elemeket (vason túl) nem hozott létre, viszont az elõzõ szupernova gázbuborékának egy részét összesûrítette.
A két szupernova robbanási gömbhéjának a találkozásánál alakult ki a Naprendszer. Ennek köszönhetjük a nagymennyiségû nehéz elemet (pl. wolfram, arany, platina, higany, ólom, urán, tórium), ennek köszönhetjük tehát az atomenergiát és amirõl nem sok szó esik, pedig talán a legfontosabb: a tektonikus mozgást és vulkanizmust, amely évmilliárdokon keresztül alakította a Föld felszínét, és amely nélkül a Föld nagyon máshogyan nézne ki!
Azt persze tudom, hogy nem 100%-osan biztos, hogy így alakult ki a Naprendszer, de ez a legvalószínûbb.
A tektonikus jelenségek nélkül a Föld felszíne valószínûleg összefüggõ, 1-5 km mély óceán lenne. Mindannyian kitalálhatjuk, hogy ez mivel járna.
2.) A Holdat is létrehozó Nagy Ütközés. Ez nagyon véletlen esemény, amely -- információim szerint -- megfosztotta a Földet víz- és gázburkának nagyobb részétõl.
Enélkül lehet hogy jobban hasonlítana a Föld a Vénuszra!
Talán 100 km vastag, CO2-bõl álló, az alján 200 C fokos "levegõ", 100 bar nyomással a 100 km mély óceán fölött... ijesztõ.
3.) Ha egy idegen bolygón találnánk életet, érdekes lenne egy sor tulajdonsága. Csak egyet említenék: a jobbraforgató-balraforgató molekulák (az ún. kiralitás)
(a Földön valamennyi szervezetben jobbraforgató a szõlõcukor, és asszem balra tekeredik a DNS)
Esetleg eldõlne a kérdés, hogy ez szükségszerû-e vagy véletlenszerû.
Attól nem tartok, hogy az idegen organizmusok megfertõzik az embert, ugyanis a fertõzéshez az kell, hogy a kórokozó életképes legyen a gazdaszervezetben. Valószínû (bár ez érdekes kérdés is lehet), hogy a földi élet alkotóeleme, az a 20 féle aminosav, és a kódolásukat végzõ genetikai kód (3 bázispár szab meg egy aminosavat, ha csak 16 aminosav lenne, akkor 2 bázispár is elég lenne)
nos ezek valószínûleg teljesen eltérnek az idegen élet anyagaitól.
Várhatóan olyanok leszünk nekik, mint a homok: közömbös.