A teleportálásban részemrõl nem hiszek. Hogyan mehetne át pikk-pakk a tudat ugyanabba a sejtszinten megegyezõ testbe? Valószínûleg ez nem történik meg, tehát egy klónom élne tovább az én emlékeimmel, én meg mehetnék az atommáglyába. Kösz, nem.
Továbbá egyetlen pillanat alatt kellene mind a pár billiárd sejtet az összes atomjával, az összes atom pillanatnyi állapotával létrehozni x fényévnyire (hogy a cikknél maradjunk). Óriási számítási kapacitás + sávszél mennyi idõ alatt is? Amíg az atomok nem mozdulnak, nem rezdülnek újra. Van erre egyáltalán mértékegység? :) Vagy a test egyik felét a 2 másodperccel újabb állapotra állítjuk vissza? Hogy indítod újra ugyanazzal a sebességekkel a nyirokrendszert, a vért, hogyan "rakod" vissza az idegekbe az elektromosságot?
Mi lesz, ha ebbõl az irdatlan adatmennyiségbõl egyetlen byte (az egyszerûség kedvéért) megsérül. Pl. pont az agyad egyik sejtjének a dns-láncának egyetlen eleme sérül meg, ha a sejt osztódás elõtt állt, sikeresen el is terjeszti a hibás dns-t, kész a génterápia.
Hogy továbbítod az adatot? A rádióhullámok fénysebességgel mennek, nem tudsz ennél gyorsabbat elérni. Nem értem, hogy mehetne át 20.5 év helyett 18 óra alatt.
Végül: ha mi már túllennénk ezeken a problémákon, ugyan milyen izgalmat okozna a 100. visszamaradott civilizáció felfedezése? Egy pilotot sem élne meg a discovery channelen.