Akkor meggyõztetek, hogy a helikopter helyett jobb lesz majd az antigravitációs hajtómû. Budán már tervezik. :-) (akarom mondani, gyûjtenek pénzt a költségekre)
Per JPÉ, a fõ probléma még mindig az, hogy a levegõ egy ritka kõzeg, abba belekapaszkodni nagyon nehéz. Az egyik megoldás az, hogy a repülõ szerkezet súlyát csökkentjük és akkor könnyebben fel tud emelkedni. Ilyen szempontból a legjobb a léghajó lenne, de az meg lomha és nehezen irányítható.
Meg veszélyes is tud lenni.
De! Van megoldás!
És amit ezt követõn írok az mind szerzõi jogvédelem alá esik, vagyis Copyrigh 2010, Kara kán, Minden, de minden jog fenntartva (még a szomszédosak is)!
Na, szóval, térjünk a lényegre!
Nagy figyelmet kérek!
Ha a léghajó könnyû de lomha, a fémvázas repülõgép/helikopter gyors de nehéz, akkor nincs mese, csak egy megoldás van: könnyûvé kell tenni a fémvázar repülõ szerkezetet. Hogyan?
Mindjárt mondom, de elõtte még annyit megjegyzek, hogy a duralumínium ismertt anyag, alkalmazzák is, meg a titánötvözeteket is, de tovább kell lépni, mégpedig abba az irányba, hogy:
1. a repülõgép vázának súlyát csökkentjük MÛANYAGOK, SZÉNSZÁLAS KOMPOZITOK, pókselyem meg ilyenek alkalmazásával. Igazából a szerves polimerekkel jó eredményeket lehet elérni, a hõmérsékeli változások és az ibolyántúli sugárzás ellen kell ellenállóvá tenni õket.
2. FÉMHABOK és könnyû mûanyagok alkalmazása a repõlõgép nem szerkezeti elemeinél.
Még azt is el tudom képzelni, hogy a belsõ elválasztó falalakat, üléseket, padlókat stb. stb. valamilyen könnyû - nem feltétlen hélium - gázzal töltik fel. Tehát, habok, habok, habok mindenütt.