A többsejtû, ivarosan szaporodó lényeknél (pl. ló, macska, ember) az utód génállománya mindig a két szülõ génállományának keveredésébõl jön létre, így nem teljesen igaz hogy a lény a génállományában tovább él. Az ivaros szaporodás pont a génállomány gyorsabb változása miatt elõnyös az evolúcíó szempontjából.
Valóban felfoghatjuk úgy is, hogy az emberi egyedek csak az emebri génállomány szaporítószervei, és tulajdonképpen ha bevégeztük a küldetésünket (létrehoztunk utódokat), akkor már nincs is jogunk tovább élni. Az a véleményem, hogy az ember már több természeti törvény alól kivonta magát, hát ez lehet a következõ.
Az általam említett orvosi törekvések éppen errõl szólnak. Nem pusztán az élet meghosszabbítása a cél, hanem az aktív élet meghosszabbítása. Pl. 20-40 éves távlatban azt hiszem az a cél, hogy az olyan betegeket, akiket ma csak szerv átültetéssel tudnának megmenteni, ilyen "megfiatalító" kúrával gyógyíthatóak legyenek.
Informatika és tudomány
