Elég sok játékból van GotY kiadás, mert némi túlzással ha valahol, valamilyen kategóriában begyûjtött egy címet, már ráteszik. Mindenesetre abban az értelemben használtam, hogy ez a legtipikusabb megnevezése a mainstream játékok immár DLC-kkel is megpakolt csomagjaiknak, persze máskor Gold, Platinum, Ultomate Edition vagy ki tudja milyen néven fut.
A DoW 2-t tekintve egyetértek, szinte szégyellem is, hogy a kiegészítõt végül nem vettem meg, de multizni úgysem lett volna idõm. Az pedig külön öröm, hogy az új kiegészítõ végre szakít a Live-val, valószínûleg elõbb-utóbb azért bespájzolom a Chaos Risingot és a Retributiont.
Általánosságban az bajom, hogy a DLC-k kiváló eszközt kínálnak arra, hogy minimális tartalmat kínáljanak drágán, lassú leárazással. Lehet persze csinálni jó DLC-t is, de még egy játéknál sem éreztem azt, hogy ezt a DLC-k miatt érdemes megvenni, sõt. Talán olyan ez, mint az epizodikus módi, lehet jól csinálni (Telltale), de a gyakorlatban ez kevesek esetében valósul meg, és ott is érzi az ember, hogy ez egyben, egészben több lehetne, de egy kisebb projektnél, rétegjátéknál ezt inkább elfogadja az ember.
Szóval abban egyetértek, amíg ingyen adják, addig nincsen baj (bár a BioWare már adott ki a kezei közül olyat, hogy inkább tartották volna meg maguknak), de ezekért mélyen zsebbe nyúlni, vagy várni az egybepakkot már nem túl lélekemelõ. Néhány játék esetében ezért halogatom a vásárlást: várom, hogyan alakulnak a patchek, a support, a DLC-k.