"Nem megismerni nem tudjuk, hanem megjósolni a kimenetelét."
?
Ha nem tudjuk megjósolni a kimenetelét az azt jelenti hogy nem ismerjük hogy mi zajlik benne. Valamelyikünk nagyon fáradt.
"Természetesen kizárni nem lehet, csak éppen semmi nem utal rá, és nincs rá szükség a világ leírásához.
Az ember evolúciója viszont ezen elméleteknél sokkal biztosabb lábakon áll, rengeteg bizonyítékunk van rá. Ennél a kis filozofálgatásnál milliószor kézzelfoghatóbb."
Semmi szükségünk nincs a világ leírásához arra, hogy az ember tulajdonképpen evolúcióval fejlõdött-e ki, vagy valamikor teremtették és azóta evolúcióval fejlõdik tovább. Ez csak olyan "honnan jövünk hová tartunk" discoveris ch-s faszság.
"Az ember evolúciója viszont ezen elméleteknél sokkal biztosabb lábakon áll," Egyetértek.
"rengeteg bizonyítékunk van rá." Rengeteg minden alátámasztja! Nehezedre esik pontosan fogalmazni? Vagy direkt nevezed bizonyításnak azt ami nem az. Alátámaszthatod ezerszer, vagy akárhányszor az ettól még nem lesz bizonyítás csak egy kurvaerõs alátámasztás!
"Ennél a kis filozofálgatásnál milliószor kézzelfoghatóbb." Ebben is egyetértünk, bár ha ezzel is annyit foglalkoznának mint az evolúció alátámasztásával akkor lehet hogy most azt állítanád hogy ez van "bizonyítva".
"Döntsd el melyik, mert ez, hogy az elején állítasz valamit, aminek késõbb homlokegyenest ellentmondasz, az nem igazán arról árulkodik, hogy tudnád mirõl beszélsz." Megint valamelyikünknek nagyon késõn van. Miért zárná ki a kettõ egymást? Tényleg általános tapasztalat hogy amit eddig véletlennek gondoltunk azokról rendre kiderült hogy csak bonyolult a leírásuk. A kvantumos valószínûségek eddig kivételt képeztek. Tudod az általánosításoknál nem ritkák a kivételek. Sõt az a ritka ha nincs. Ez zavar téged?
""A legismertebb következmény a bárki bárhol lehet nem nulla valószínûséggel."
Ilyet a Heisenberg féle határozatlansági elv nem mond. Lehet ez egy elterjedt tévhit, de totális félreértelmezése a dolgoknak."
De mond. Ha egy olyan mérést hajtok rajtad végre amelyik az impulzusodat nagy pontossággal magadja, akkor utána a helyed mérésének a bizonytalansága nagy lesz.
De megfogalmazom másként is: A részecskéket leíró hullámfüggvény soha nem lesz véges kiterjedésû térrészben 0. Na ebbõl is következik hogy az õ megtalálási valószínûsége bármely véges kiterjedésû térrészre nagyobb mint 0.
""De az energiamegmaradás megsérülhet"
Ez sem igaz."
De ez is igaz. És a Heisenberg féle határozatlansági elvbõl következik. Ez okozza pl a spektrumokban a természetes vonalkiszélesedést. Kis valószínûséggel képes egy a szükségesnél kissebb energiájú foton is gerjesztést létrehozni, és az is lehetséges hogy az alapállapotba visszatérésnél egy nagyobb energiájú foton keletkezik. Vagy fordítva. Tehát sérülhet az energiamegmaradás. Makroszkópikusan ez csak a véletlennek köszönhetõen nem érzékelhetõ.
"A kvantumfizika nem tapasztalható emberileg, csak következtethetõ." Ugyanúgy mint bármi más. Semmi nem tapasztalható meg, csak következtetni lehet rá. Csak hétköznapi esetekben errõl hajlamosak vagyunk megfeletkezni. (Illetve csak haszontalan bonyolítást eredményezne.)
Lehet hogy te nem akarod elfogadni (vagy nem tudod elfogadni), de a jelenlegi tudomány szerint egy olyan világban élünk amelyben szinte bármi szinte bármikor megtörténhet nem nulla valószínûséggel, csak nagyon kicsikkel.
De nem kell kvantummechanika. Bármikor megtörténhet hogy a levegõ "spontán kiürül" körülötted vákum keletkezik és megfulladsz. Vagy "spontán felhevülsz" olyan forróra mint a nap. Statisztikus termodinamikával szépen ki lehet számolni, hogy mekkora a valószínûsége az ilyen szituációknak.