"Ha nem tudjuk megjósolni a kimenetelét az azt jelenti hogy nem ismerjük hogy mi zajlik benne."
Nem igaz. Konkrét eset nem megjósolható kimenetelû, de az összes lehetséges kimenetelét ismerjük.
Ismerjük, de nem tudjuk megjósolni.
"Semmi szükségünk nincs a világ leírásához arra, hogy az ember tulajdonképpen evolúcióval fejlõdött-e ki, vagy valamikor teremtették és azóta evolúcióval fejlõdik tovább."
Olyan nincs, hogy "teremtették, és utána evolúcióval fejlõdött tovább". Az evolúció 100% magyarázza az ember megjelenését a Földön. A teremtés is.
Az evolúcióra kézzelfogható bizonyítékok* vannak. A teremtésre semmi.
Ami te mondasz, az egy szánalmas próbálkozás az egyház részérõl, hogy megváltoztassák a dogmáikat, hogy azért tényeknek ne mondjanak ellen. Mint Galileo esetében.
"Rengeteg minden alátámasztja! Nehezedre esik pontosan fogalmazni? Vagy direkt nevezed bizonyításnak azt ami nem az. "
Nem bizonyítás, hanem bizonyíték. Nem ugyanaz.
"Ebben is egyetértünk, bár ha ezzel is annyit foglalkoznának mint az evolúció alátámasztásával akkor lehet hogy most azt állítanád hogy ez van "bizonyítva"."
Most ugye csak viccelsz? Filozófiával úgy 6-8_EZER_ éve foglalkoznak, evolúcióval 150 éve. Az evolúciós elméletnek vannak eredményei, a filozofálgatás meg még mindig ott tart, hogy "de lehet, hogy van benne valami".
"Miért zárná ki a kettõ egymást?"
Mert valami vagy valódi véletlen, vagy látszólagos. Olyan nincs, hogy valódi látszólagos véletlen.
NEKED volt nagyon késõ, azt már látom.
"De mond. Ha egy olyan mérést hajtok rajtad végre amelyik az impulzusodat nagy pontossággal magadja, akkor utána a helyed mérésének a bizonytalansága nagy lesz."
Sejtettem, hogy ez a gondod. Makroszkopikus világban Heisenberg állítása nem értelmezhetõ. Atom-, és részecskefizikára vonatkozik, másra nem.
A második mondatodból már kitûnik, hogy tudod te ezt, és mégis megpróbálsz csúsztatni.
"Semmi nem tapasztalható meg, csak következtetni lehet rá."
Nem igaz, az érzékszerveink sok hatást közvetlenül érzékelnek, nyomást, rezgést, fény hullámhosszt, kémiai összetételt. Kvantummechanikát nem.
"Lehet hogy te nem akarod elfogadni (vagy nem tudod elfogadni), de a jelenlegi tudomány szerint egy olyan világban élünk amelyben szinte bármi szinte bármikor megtörténhet nem nulla valószínûséggel, csak nagyon kicsikkel."
Nem igaz, a kvantummechanikai bizonytalanságok már néhány molnyi molekula esetén kiegyenlítik egymást, makroszkopikus világban nem jelennek meg.
"De nem kell kvantummechanika. Bármikor megtörténhet hogy a levegõ "spontán kiürül" körülötted vákum keletkezik és megfulladsz. Vagy "spontán felhevülsz" olyan forróra mint a nap. Statisztikus termodinamikával szépen ki lehet számolni, hogy mekkora a valószínûsége az ilyen szituációknak."
Igen, ki lehet: 0. Nem nagyon kicsi az esély, hanem _pontosan_ nulla.