"Ez hülyeség. Feldobunk egy kockát. Tudjuk mik a kimenetek. Mégsem ismerjük a kockát irányító folyamatokat."
Már hogy a fenébe ne ismernénk!? Ha lenne elég idõ, még ki is tudnánk számolni, hogy mi lesz a dobás eredménye. Ennél rosszabb példát nem is hozhattál volna, a legszimplább newtoni fizika...
"Ki mondta hogy ugyanaz. Az egyik ige a másik fõnév."
Én bizonyítékot mondtam, te kezdtél el bizonyításról beszélni.
"A kvantumos véletlenszerûségek mögött húzódó dolgokról minden bizonnyal soha sem fogjuk megtudni semmit."
"Soha sem fogjuk"... Kicsit óvatosabban bánj szerintem a "soha" szóval.
"Hopp már régen makroszkópikus a rendszer. "
Hopp, már el is tûnt a Heisenberg-féle határozatlansági elv hatása.
"Viszont te közvetlenül az érzékszerveiddel megmondod hogy az ember evolúcióval fejõdött ki?"
Ennek a témának már a világon semmi köze nem volt az evolúcióhoz. Nem kéne ilyen "gyors"nak lenned, mert össze-vissza kevered a témákat.
Tegnap fáradt, ma gyors... nem vagy túl meggyõzõ.
"Nagy, de nem 1 valószínûséggel."
Makroszkópikus méretek esetén már nem valószínûségekrõl van szó, egy atom ide vagy oda semmit nem számít.
"Nem igaz. Kevered a gyakorlatilag 0-át a 0-val."
Nem, annak a valószínûsége, hogy kiürül körülöttem a levegõ és megfulladok, annak _elméletileg_is_ nulla. Ugyanis nem csak a molekulák megtalálási valószínûsége miatt van körülöttem levegõ, hanem tucatnyi más okból is, amik kizárják ezt a lehetõséget. Egész egyszerûen nem így mûködik a világ.
"Nem hiszek benne hogy a világ mögött bárki ezekkel a valószínûségekkel játszadozni, viszont ennek létét sem tudom megcáfolni."
Nem is kell. Elég a legegyszerûbb egyenértékû magyarázatot kiválasztani az összes közül. Ami meg az, hogy a világ természetszerûleg ilyen.
"(Viszont a "teremtést cáfolja az emberi evolúció" kijelentésben is van csúsztatás, sõt minden "tudomány cáfolja az istent vagy a teremtést"-en van csúsztatás.)"
Nem cáfolja, kizárja a lehetõségét. Az ember vagy százezer évek alatt alakult ki az evolúció útján, vagy egy csettintésre lett teremtve párezer évvel ezelõtt. Az elõbbit alátámasztja a világról alkotott összes megfigyelésünk, az utóbbit a világon semmi.