Ólom akkumlátor esetében közel 250 kg/kWh CO2 egyenértékaz előállátási lábnyom, lítium esetében csak 170 kg/kWh.
Az alacsony hatásfokú szénerőművek mintegy 1000 g/kWh-val termelnek, olaj esetében ez már csak 800 g/kWh, átlagos foszilis csomag esetében 700 g/kWh a gyakorlati érték, nukleáris esetében pedig 50 g/kWh. Mivel a napelemes móka esetében szintén 50(-100) g/kWh az érték, így szénről váltva is 200 feletti teljes ciklust kell letudni, mielőtt behozzuk a kezdeti szennyezést, fosszilis üzmeról váltva már 300-400 ciklust kellene kitermelni. Ha a magyar értékkel számolunk, akkor meg valahol 1500-2000 teljes ciuklusnál tartunk (és nem a franciákat hoztam még:) Azaz nagyon nem tiszta a folyamat, még akkor sem, ha papíron tud a rendszer 5000-10000 ciklust (kérdés, hogy ebből mennyi a tlejes ciklus, és mennyi az, hogy a felhő miatt átment töltésből fogyasztásba, ami bizony az élettartomnál pont ugyanolyan, mintha fél éjszaka termelne a hálózatra az akksi. Illetve persze 100% hatásfokkal számoltunk, mind töltéskor, mind visszanyeréskor.