A napenergia árának rohamos csökkenése egy hatalmas telepítési hullámhoz vezetett a 2010-es évek elejére. A szabályozás csak futott az események után, a kiadások nőttek, így a rendszer reformra szorult.
2014-től a következőképpen változott a szabályozás:
- Új célokat határoztak meg a megúkulók részarányára vonatkozóan:
2020-ig 35%
2025-ig 40-45%
2030-ig 50%
2035-ig 55-60%
2040-ig 65%
2050-ig 80%
- A nagyobb (750 kW fölötti) erőműveknek maguknak kell értékesíteniük a megtermelt energiát, az EEG alapból a piaci ár és a garantált ár közötti különbözetet kapják meg.
- 2017-re áttértek a tendereztetésre. Korábban lényegében bárki, aki csatlakozási engedélyt tudott szerezni, jogosult volt a garantált átvételi árra, az új rendszerben azonban a nagyobb erőművek csak tendereken nyerhetikel a jogot.
Évente csak annyi tender kerül kiírásra, ami a fenti célok fokozatos eléréséhez szükséges.
A résztvevőknek licitálniuk kell arra, hogy mekkora átvételi árat szeretnének. A legalacsonyabb licitet benyújtó pályázók nyernek.
- Meghatároztak egy maximális keretet arra, hogy legfeljebb mennyi erőmű részesülhet az EEG szerinti garantált átvételi árban. Ez a limit 52 GW. Ha az összes beépített naperőművi kapacitás eléri az 52 GW, és nem változtatnak a törvényen, újabb erőművek már nem részesülhetnek támogatásban, és csak piaci alapon épülhetnek. Jelenleg kb 48 GW-nál járunk és várhatóan 2021 elejéig elérik az 52 GW-ot.
Az új szabályok hatására a növekedés üteme beállt egy évi 1-3 GW-ra, a tendereztetéssel pedig megjelent a verseny is a rendszerben és már 5 cent/kWh alatti árakat is láthatunk.
Ami a célokat illeti, a 2020-ast 2017-ben elérték, a 2025-ös célt pedig valószínűleg még az idén el fogják.