A hosszúra nyút nyáriszünet után folytatódik a történelmi sorozat.
Elsőként áttekintjük a többi mediterrán ország elmúlt néhány évét.
Ezután második negyedéves statisztikák jönnek, melyek ezúttal éppen passzolni fognak a tárgyalt időszakhoz.
Majd egy kis szénpiaci körképpel fojtatjuk, végül az 5 hullám eredményeivel zárjuk az első részt.
Következzen is akkor néhány mediterrán ország, hiszen van jó néhány.
Algéria
Algériában, noha az adottságai kiválóak lennének, némi szerencsétlenkedésen kívül nem sok minden történt ezidáig. A terveik szerint azonban 2030-ig 13,6 GW naperőművet építenének, amit nem neveznék ambíciózusnak egy ekkora ország esetében. Talán majd a magánszektor lendíti fel a telepítéseket?
Tunézia
Algéria keleti szomszédja jóval előrébb tart. Már 2017-ben kiírta az első 70 MW-os tendert. Az idén pedig egy 500 MW-os tender zárult le, ahol a legalacsonyabb ár csupán 2,44 cent/kWh volt, a Tataouine nevű provinciában. A nyertesek között természetesen német cégeket is találhatunk.
Líbiában nem beszélhetünk működő államról, ezért itt a helyi kezdeményezések jellemzőek. Az infrastruktúra, mondhatni, meglehetősen szét van lőve, az ellátás akadozik. A napenergia decentralizált természete éppen ilyen helyzetekben jön jól.