Tavaly már egy olyan 300 MW-os tender jelent meg, amely 210 MWh tárolót is tartalmaz. Ez jóval nagyobb a Tesla ausztráliai akkutelepénél.
Ha ez mind nem lenne elég, egy 500 MW-os tender esetleges kiírása is képbe került.
Márpedig Libanonnak szükség is lesz minden új erőműre, hiszen a 3,6 GW-os csúcsigényével szemben a jelenlegi 2 GW-os összkapacitása miatt erősen importra szorul.
A kormány célja egyébként, hogy 2030-ra a megújulók elérjék a 30%-os arányt.
Szíria
A polgárháború sem tudta megakasztani Szíria zöldítését, sőt a szétlőtt infrastruktúra akár még pozitívan is hathat a folyamatra.
2018-ban épült fel az első nagy, 1,25 MW-os naperőmű Damaszkusz mellett.
A kormány további 9, még nagyobb erőművet tervez.
Na de miért is lehet érdekes a Közel-Kelet számunkra?
Van az a narratíva, hogy ez az egész napelemesdi csak a nyugati jóléti társadalmak pénzszórása, akik nagy jó dolgukban már nem tudnak mit kezdeni a pénzükkel, vagy a zöld pártok erőltetik.
A felsorolt közel-keleti országokat viszont nem lehet azzal vádolni, hogy nem tudják már hova tenni a pénzüket.
Meg azzal sem, hogy a zöld pártok, és a szvazóik miatt van az egész. Vannak ugyan arrafelé is "zöld" pártok, de az más, nem környezetvédők, hanem iszlamisták, a zöld az iszlám színe ugyanis. Na meg egyáltalán, nem igazán szokás arrafelé foglalkozni a választókkal.
Ha nem ezek miatt, akkor miért?
Kőkemény gazdasági racionalitás miatt. Mert olcsó. Olcsóbb a földgáznál is, ami pedig némelyik országban szinte a kert végében tör fel.