2015 után jelentősen változott a környezet. Az ország kezdett kilábalni a válságból, és új, piacbarát kormány került hatalomra. A mentőcsomag feltételeként megkezdődött az árampiac liberalizálása, valamint EU-s kötelezettségként bevezetésre került a tendereztetés. Az évek alatt a modul árak is csökkentek,mint ahogy arról korábban már volt szó.
Az első pilot tendert 2016 végén írták ki, ezen 40 MW került kiosztásra, a legalacsonyabb nyertes ár 80 EUR/MWh volt. Ugyanekkor a német tendereken 70 eurós árak születtek. Vicces, hogy a német napáram olcsóbb volt a görögnél, de hát a helyi finanszírozási költség és a politikai bizonytalanság magasabb árakat eredményezett. Nem minden ugyanis a napsütés mennyisége, ha napenergiáól van szó.
Az első tendert újabbak követték, 2018-ban már 63 euróig estek az árak, idén pedig 53 eurónál tartunk, ami még mindig valamivel magasabb a német áraknál (46 EUR). És ha már németek: a piacon számos német cég aktív.
A következő hónapokban és években újabb és egyre nagyobb tenderek fogják tovább hízlalni a görög napenergia arányát, mely már most is 8%-ot ér el, ezzel a fejlett országok között a 3. helyen áll. Emellett van még mintegy 15%-nyi szélenergia is, amivel a nap és szélenergia aránya németországi magasságokban van.
Ennek ellenére azonban a görög áramár az egyik legalacsonyabb az eurozónában, 16,5 centes mértékével még Franciországnál is olcsóbb.
Görögország az élő cáfolata annak, hogy az áram ára egyenesen arányos a megújulók arányával.