"Az infláció esetében a pénz, mint áru összességében egyfajta minimális többletet képez a piacon, a többi áruhoz képest. Így nem kell attól félni, hogy a hiánya a gazdaságot megakasztja."
Azzal, hogy "nem kell attól félni", elég nehéz számolni, mert ez nem konkrétum. Ahogy írod, a közgázos ismerõseid se tudják pontosan, hogy mire jó az infláció. Ez a "nem kell attól félni", ez ebbe a vonalba, hogy "nem tudjuk pontosan" szépen bele is illik, és kb. ugyanazt fejezi ki.
Az infláció egyik oldalról egyfajta plusz adó, de ez csak technikai részletkérdés, ami szerintem a lényeg, az az, hogy az infláció másrészrõl egyfajta (enyhébben fogalmazva) ösztönzõerõ vagy (keményebben fogalmazva) kényszer, ami fenntartja a nyomást a gazdaság és így a társadalom különbözõ folyamatainak vezetékrendszerében.
Ez az a nyomás, minek eredményeképp a gazdaság fejlõdése nagyobb ütemû lesz, mint mikor nincs meg ez a nyomás.
Persze jól figyeljünk oda, hogy mi az ami fejlõdik: a "gazdaság", így, minden részlet meghatározása nélkül. Nem tudjuk a célokat, nem tudjuk a miértet, szó sincs valódi értékekrõl, szó sincs minõségi jellemzõkrõl. A "gazdaság" az egy olyan fogalom ami nem határozza meg pontosan hogy milyen valós eseményekrõl is van szó - mindenki azt ért "gazdaság" és így "gazdaság növekedése" alatt, ami csak a hitrendszerébe belefér.
A "gazdaság növekedése" pl. jelent-e "szebb jövõt"? Akár azt is jelenthet, de nem feltétlen jelenti ezt. Jelentheti akár ennek az ellenkezõjét is.
És ha ez így van, akkor az infláció pontosan mit segít elõ? Hát, lehet hogy a "szebb jövõt", de lehet hogy pont az ellenkezõjét. A kérdésre nincs egyértelmû válasz.
"Másrészt az infláció egy fix nyereséget/bevételt jelent a gazdaság nagy pénzügyi szereplõinél elsõsorban pl az államnál."
Mivel az inflációt elsõsorban nem az állam okozza, így szerintem nyugodtan kijelenthetjük, hogy a nyereség se az államnál csapódik le. Ezzel egyben adtunk is egy indokot, hogy többek között mire jó, kinek jó az infláció.
"...miért van és miért jó az a minimális pár százalékos infláció, ami minden fejlõdõ gazdaságnál meg van."
Az infláció mértéke azért érdekes dolog, mert az infláció a definíció szerint is csak az árszínvonalról és a vasárlóerõrõl mond valamit. A beszélgetés a "gazdaság valós teljesítményével" indult, és kilyukadtunk az inflációnál, ami nem a valós teljesítményhez kapcsolódó mutatószám, hanem a vásárlóeröhöz kapcsolódó.
Lehet még mindig nem érthetõ. A valós teljesítmény alatt én a valós értéktermelõ képességet értem, a vasárlóerõ meg annyit fejez pusztán ki, hogy képesek vagyunk-e megvenni egy adott dolgot. Ha pl. tegnap is meg tudtunk venni 1 liter almalevet 100 forintért és ma is meg tudunk venni 1 liter almalevet 100 forintért, akkor az infláció nulla. De ha tegnap meg tudtunk venni 1 liter almalevet 100 forintét és ma is meg tudunk venni 1 liter "valamilyen levet", ami ki tudja micsoda és milyen hatással van az emberre, az infláció akkor is nulla.
Tehát megint ott vagyunk ahol az elõbb: a nulla infláció az most egy "szebb jövõ" felé visz minket, vagy ellenkezõleg? Ki tudja... És a lényeg pont ez, hogy "ki tudja?"... Ezek a fogalmak, mint GDP meg infláció, ezek valamit kifejeznek, de az esetek többségében nem azt, amint hiszünk hogy kifejeznek.