Hááát... ezzel vitatkoznék. Saját informatikus(ok) igen is kell(enek) a cégeknek. Anélkül nem tudnak megfelelõ hatékonysággal dolgozni. De most nem errõl van szó.
A cikk fõleg azt kifogásolja, hogy saját információinkat (és itt most nem kimondottan csak a személyes adatokról van szó) önként és dalolva adjuk ki bizonyos cégeknek, akik azt utána saját tulajdonként kezelik, és akár korlátozzák az ahhoz való hozzáférést.
Leegyszerûsített példa: Neked van egy nagyon jó elméleted a házi méhek csokoládé függõségérõl. Leírod és közzé akarod tenni. Felteszed mondjuk a facebookra. Van egy haverod, akit szintén nagyon érdekel a téma, de õ valamiért allergiás a facebookra, és nincs is oda regisztrálva. Jó eséllyel soha nem tudja meg, hogy neked ezzel kapcsolatban van egy "kiadott" dokumentációd, de ha mondjuk valahonnan meg is tudja, akkor nem férhet hozzá, mert neki nincs FB loginja, és nem is akar. Neked ugyan teljesen mindegy lenne ki férhet hozzá, hiszen magadban eldöntötted, hogy nem korlátozod a hozzáférést, de mégsem férhet hozzá akárki, mert a FB önkényesen korlátozza ezt. Na ez a problema.