"Például mindkét fél deklarálhatja, hogy nem vet be elsõként atomfegyvert, de ezt azért teszi, mert kiszámíthatóvá teszi mások számára a viselkedését, így õ is ki tudja számítani, mit lép a másik. Ez messze nem ekvivalens egy adózásról szóló törvénnyel vagy mondjuk egy közlekedési elõírással, nem külsõleg elõírt szabályról van szó, hanem pillanatnyilag egybeesõ érdekekrõl."
Ez így nem teljesen igaz. A nemzetközi jognak fontos eleme a háborús jog. A gerilláknál is van olyan tényezõ, ami abba az irányba viszi õket, hogy elõbb utóbb visszatérjenek ehhez, csak mert pl. különben a nemzetközi közösség nem fogja õket elismerni, mint politikai erõt.
"A háborúban a pusztítás általában kísérõjelenség (eszköz), és csak nagyon ritkán direkt cél. Afganisztánban pl. senki sem akarja lerombolni a falvakat. Az oroszok nem akarták lerombolni Bp-et, õk a német katonákat akarták kiverni. A mai hadviselés borzasztóan ügyel a collateral damage csökkentésére. Ha ma zajlana a második VH, a precíziós fegyverek miatt néhány vadászbombázó elvégezné azt a melót, ami sokszáz B-29-es közremûködését igényelte, és mellesleg egész városrészeket tüntetett el a mellészórt bombák miatt."
A bekezdés elsõ részével részben egyetértek, a másodikkal nem. A II. VH alatt az angolszászok doktrínája Douhet elképzelésein alapult, aminek fontos eleme a lakosság elleni terrorbombázások demoralizáló hatása. Ennek végsõ megnyilvánulása a japán elleni atomtámadás. Hirosima és Nagaszaki nem katonai célpontok voltak.
A terrorizmusnak sok formája van, az angolszászoknak ezt a tárgykört nem kell bemutatni.
"Oké, akkor sorold nekem azokat a konfliktusokat, ahol a célpont a "hús-vér ember" volt, tehát ahol a háború bevallott célja az ellenséges lakosság megsemmisítése. Minden példádra tizenkettõt fogok mondani, ahol nem az."
Lásd fönt.
"Például nagyon szép volt a kard, sokan ragaszkodtak is hozzá, de a lõfegyverek elterjedésével értelmetlen lett volna tovább erõltetni bárkinek. Ma már a legutolsó terrorista, utcai bûnözõ és kalóz is gépfegyverrel hadonászik, és nem karddal. Érted? Ha a következõ ilyen eszköz végére nem kell egy azt fogó ember, akkor miért ne juthatnánk el oda, hogy az erõszakos cselekményekkel nem feltétlen jár halál (már ha az erõszak célja nem kimondottan az emberölés)? Mindezt pusztán racionális döntések alapján, az erõszak hatékonyságának maximalizálásával vezérelve."
A tûzfegyver elterjedését az emberek pusztításának hatékonysága magyarázza.
A korábbi agymenésemben én is felvázoltam a háború egyfajta logikáját, ami valóban a legnagyobb hatékonyságot teszi lehetõvé. Azonban a logika része a félelemkeltés -ami irracionális- a "legnagyobb hatékonyságú fegyver" birtoklása által.
A robot/intelligens fegyver nem rendelkezik elég félelemkeltõ erõvel a lakosság felé, így a civil lakosság közé beépült gerillákkal szemben sem.
Jelenleg az atomfegyver a "végsõ fegyver" és még sokáig az is marad. Ez magyarázza, hogy Amerika miért igyekszik minden más országot megakadályozni ennek megszerzésében. Fõleg azért, mert attól kezdve adott országot már nem támadhatja meg annak veszélye nélkül, hogy az õ lakosságát ne érné pusztító támadás.