"És egy nyílt fizikai erõszakig fajuló konfliktusban mi más lenne a cél, mint bizonyos embereket levadászni?"
Soroljam? Például:
1. Területének, annak erõforrásainak megszerzése.
2. Katonai ellenállásának megtörése.
3. Saját gazdasági, politikai, területi hegemónia kiterjesztése.
4. Lakosság véleményének megváltoztatása, annak elüldözése.
Melyikhez kell kötelezõ jelleggel megölni embereket? Melyik esetben mondaná azt az egyik hadviselõ fél, ha a másik hajlandó teljesíteni a fenti pontok közüli célkitûzését, hogy "nemnemnem, nem lesz ilyen egyszerû, mi ölni akarunk!"...?
Hány konfliktus magyarázható a fenti célok valamelyikével, és hány volt olyan, ahol a kitûzött cél "emberölés" volt? A népirtásokon kívül, amelyek igazából még hadviselésnek sem nevezhetõk, nehezen fogsz ilyet találni.
"melyik az a háború, ahol a harceszközök elpusztítása volt a KIZÁRÓLAGOS cél?"
Az összes reguláris háborúban ez volt a katonai cél, amely eszköz volt a mögöttes politikai cél elérésére. Ha elpusztítottuk az ellenfél lehetõségeit az ellenállásra, a mögöttes célt is elérhetjük. De ha más szintû célokat akarsz keresni, nem értem, miért "lefelé" kezdesz el szûkíteni, és az emberölés szükségességét hangoztatni. Szerinted a második világháborút úgy kéne magyarázni, hogy Wilhelm Hans közlegény meg akarta ölni Ivan Gorcsikov közlegényt? Nem inkább Hitler politikai céljainál kéne keresgélni? Ahhoz pedig hol volt szükség harctéri(!) emberölésre? A katonák nem ölték a zsidókat: azt a mögöttük jövõk csinálták, ha tetszik, "békeidõben".
"Csak akkor nem ember alapú a hadviselés, ha a hadviselés egyetlen fázisához SEM kapcsolódik sehogyan SEM ember. Se nem tervez, se nem gyárt le semmit, se nem irányít, se nem ad ki parancsot."
Egy totális háború embermentes megvívásához ez valóban szükséges, de nem elérhetetlen. Viszont a tipikus korlátozott konfliktusok általában korlátozott lokális célokért folynak, ahol legalább az egyik fél termelõeszközei elérhetetlenek.
"mikor mindkét félnek ugyanolyan technikai háttere van, vagy mikor egyik fél sem adja fel a harcot, ott nem tudom hogyan értelmezhetõ az, amit írsz."
Képzeld el, hogy a robotos automatizálás elér arra a fokra, hogy tényleg terminátorokat gyártunk. Elkapják a golyót, ellenállnak a kézifegyvereknek, kiszagolnak kétszáz kilométerrõl, mittudomén. Egy emberekbõl álló alakulatot ellenük bevetni értelmetlen, mert csak húsdarálóba mennek. Csak kizárólag a saját terminátoraid képesek hatékonyak lenni ellenük. Innentõl ha egy hadviselõ katonai célpontokat akar megsemmisíteni, kötelezõ jelleggel neki is terminátorokat kell küldenie. Az ember kikerült az egyenletbõl, csak a gyártás szintjén jelenik meg. Ez a jelenség pedig kialakíthat egy olyan morális gátat, ami 1. nem teszi elfogadhatóvá az emberölést, 2. a vesztes fél ingerküszöbét csökkenti, és emberölés esélye esetén hajlandó elismerni vereségét.
A háborúkat ugyanis nem feltétlen az egyik fél túlzó agressziója, hanem sokszor a másik fél eszelõs makacssága miatt vívják.