Igazad van. Látod ez a baj az általánosításokkal. Mindig van kivétel. És a kivétel alapján ugyanabba a hibába esünk, csak immáron a ló túlsó oldalán, azaz feltételezzük, hogy akkor az indiánoknál (így, általánosítva) tényleg szokás volt másokat kiirtani.
De pont errõl beszélek, hogy ez nem igaz. Kivétel ide vagy oda, ellenpéldákat sokáig tudnék sorolni: a többségük pacifista volt, harci szokásaik mások voltak mint az európaiaknak (ott van a wikis írásban), számtalan törzs döbbenten vette tudomásul hogy az európaiak náluk jóval kegyetlenebben a harcban, és a Jamestowni mészárlás is még mindig arról szól hogy az adott indián törzsnek a kultúrájába nem fért bele a másik kiirtása...
Ezt fõleg neked lenne jó felfognod, mert te merengsz azon hogy vajon mi kell ahhoz, hogy kialakuljon egy morális gát, ami elfogadhatatlanná teszi az emberölést (nem elviekben, mint most, hanem gyakorlatilag is). Szerintem az indiánoktól (így, - a hátulütõi ellenére mégiscsak - általánosítva) van mit tanulnunk.