Az ideális katona nem esik pánikba, nem dilizik be, és gondolkodás nélkül áldozza fel magát, ha szükséges. Az automatizálás ehhez az ideálhoz közelít, ezért a hadseregek szükségszerûen alkalmazni fogják, amennyiben a technika ezt lehetõvé teszi.
Az ilyen-olyan szindrómák nagy része elsõsorban a halálfélelem élménye miatt alakulnak ki, amelyet ez a rendszer kiküszöböl. A halálfélelmet sem feltétlen a saját fenyegetettséged alakítja ki, hanem a körülötted meghaló bajtársaid ("én is lehetek a következõ"). Ez nem jelenti azt, hogy a katona nem érez bûntudatot, vagy ne kaphatna sokkot emberek lemészárlása láttán. Emberhullám-támadásoknál igen gyakran kellett cserélni a géppuskák személyzetét a másik oldalon is. A videójáték-élmény kétségkívül csökkenti ezt a faktort is, és ez a katonák pszichés épségét szolgálja. Ettõl még az Apache személyzete tudja, hogy a robbanólövedék sokgyerekes apákat változtat sercegõ húscafatokká, de a fegyver alkalmazásánál képesek "jó katonaként" viselkedni.
Tehát azt rögzíthetjük, hogy az automatizálás *hatékonyabb* hadsereget jelent. A hadsereg dolga, hogy amennyiben kérik, hatékonyan öljön embert, így automatizálni fog (és vég nélkül nukleáris fegyvereket gyárt, satöbbi). A hadviselés definíció szerint azt jelenti, hogy MINDEN megengedett. Ha én nem automatizálok, megteszi más, és fölénybe kerül. Fegyverkezési verseny alakul ki.
Ha jól értem, te úgy véled, hogy automatizálást a háborúk kiterjedésének elkerülése érdekében a nukleáris fegyverekhez hasonlóan nemzetközi egyezményekhez hasonlóan korlátozni kellene. Attól tartasz, hogy az "embermentes" hadviselés a hadviselést könnyíti, így a háborúk gyakoribbá válnak.
Ezzel én vitatkoznék. Elõször is, szó nincs például a nukleáris fegyverekhez hasonló következményekrõl: az automatizálás nem növeli a fegyverek pusztítóerejét, csak célspecifikus hatékonyságát. Elvileg a jobb alkalmazás kisebb collateral damage-t jelent, és az automatizált fél veszteségei jelentõsen csökkennek.
Másrészt, rendkívül pozitív hozadéka lehet: ideális esetben elvezethet a "vértelen" háborúkhoz. A jelenkor totális háborúiban a gyõzelem érdekében mindkét fél bedobja az összes rendelkezésre álló technikát, nyersanyagot, emberéletet. Ha a technikai fejlõdés következtében úgy alakul, hogy egy hadviselés hatékonysága *nem növelhetõ* lényegesen emberek feláldozásával, akkor kialakulhat az a norma, hogy embereket nem szabad háborúban feláldozni.
Tehát a jövõben robothadseregek vívhatják a konfliktusokat, ahol a hadviselõk gazdasági potenciálja dönt. Kicsit mint az eposzokban, ahol a hadseregek legjobb harcosának párbaja döntött a csatáról, anélkül, hogy a többi harcos közül valaki meghalna. Ez egy nagyon pozitív fejlemény lenne.