Itt a #4 "blessyou" által megadott statisztikus fizikai definícióban a használták a hõmérséklet fogalmát.
A hétköznapi életben viszont a termodinamikai mérésdefiniálást használják. Ez az amikor van egy mérõeszköz amin van egy skála - attól függõen hogy ez milyen lesz °C °F K a mértékegység - és ezt az eszközt a mérni kívánt rendszerrel megpróbáljuk termodinamikai egyensúly közeli állapotba hozni. A hõmérséklet és a részecskék mozgása közötti egyszerû összefüggést is a termodinamikán belül értelmezik.
Tehát van két különbözõ hõmérséklet-definíció, ami nagyon különbözõ képet fest a világról. Logikusnak tûnik hogy a kettõ közül valamelyik nem helyes.
Amikor hõmérsékletet mérünk akkor az kelvin skálán mindig pozitív érték lesz. De pozitív értékekre a két definíció egymással ekvivalens. A különbség csak a negatív értékekre adódik hiszen ezt az egyikben értelmetlen, a másikban viszont értelmezhetõ, viszont nem mérhetõ.
A nem mérhetõség oka az hogy a hõmérsékletméréshez termodinamikai egyensúlyba kell lennie a mérõeszköznek és a mért rendszernek. A gyakorlatban ez praktikusan közel termodinamikai egyensúllyá módosul. Viszont termodinamikai egyensúlytól távol lévõ rendszerek hõmérsékletét nem méréssel meghatározni. Viszont a statisztikus fizikai definíció lehetõséget ad arra hogy mégis meghatározzuk a hõmérsékletét. Viszont ez nem egyensúlyi esetben negatív értéket is adhat.