""Most az abszolút nulla fok dõl meg, majd lassan megdõl az a fránya fénysebesség is... "
Az igaz, hogy negatív hõmérsékletnek nevezik el, de elég hatásvadász ahhoz, hogy félig összezavarja azokat, akik nem hallottak még entrópiáról. A középiskolában és a termodinamika nagy részében - ahogy philcsy is mondta - a hõmérséklet definíció szerint az, amit a hõmérõ mér. Ez összefügg az anyag belsõ energiájával, vagyis a részecskék mozgási energijával.
Ily módon a negatív hõmérséklet azt sugallhatja, hogy a részecskék mozgási energiája negatív. Ez pedig azt sugallná, hogy vagy a sebesség négyzete, vagy a tömege negatív. Toták kár, mert a valós sebesség nem komplex szám, és a negatív tömeg valahol a negatív energiával tisztára Kaku-sci-fi. Létezik negatív energia, de ezt a féregjáratok esetében már lefoglalták.
Mint kiderült, õk a negatív hõmérsékletet az ntrópia fordított viselkedésére értik. Akkor nem lenne célszerûbb a negatív entrópia megnevezés? Ja, hogy a negatív hõmérséklet sokkal jobban eladható a hírügynökségeknek, mert senki se hallott entrópiáról, de hõmérsékletrõl már igen...
"Az utóbbit pedig már régen nem tartják állandónak. (hiszen még megállítani is tudják a fényt, nézd meg a Mindentudás Egyeteme errõl szóló részét)"
Várjatok! A fény sebessége függ a közegtõl, amiben terjed. Sûrûbb optikai közegben lelassul. Vákuumban megegyezik a fénysebességgel. A fénysebesség természeti állandó, és nem egyenlõ a fény sebességével.
Például E = mc^2. Ki tudja, milyen fény sebességétõl függ az anyag energiája? Nem, nem a fény sebességétõl függ, mert nincs is semmilyen fény a képletben. Egy természeti állandótól függ, a fénysebességtõl.
Az más kérdés, hogy egyes "eretnek" tudósok úgy tartják, hogy a fénysebesség az univerzum 13,7 milliárd éve alatt nem volt mindig állandó. Nehéz helyzetben vannak, ha ezt bizonyítani is akarják...