„A keresztes háborúk célja az egykori Kelet-római Birodalom déli területeinek visszafoglalása volt.”
Nem. A kereskedelmi csatornák felkutatása, a gazdag kereskedõvárosok kifosztása volt a cél, mellesleg, túlnépesedéssel járó problémákat is felszámoltak vele, relatív javítva az életkörülményeket.
„Ha már olvasni fárasztó, akkor nézd meg Ridley Scott-tól a Mennyei Királyság címû film rendezõi változatát, ami történelmileg hitelesen mutatja be Jeruzsálem elvesztését, és õszintén bemutatja mindkét oldal gyengeségeit és erényeit”
Nem. Nem mutatja be. Csak egy példa. Jeruzsálem 1099-es elfoglalásakor, a gazdag zsidó kereskedõk aranyaikat lenyelték, hogy mentsék ami menthetõ. A keresztény, helyesebben európai sereg, elõször leöldöste õket, és kibelezte, de mivel a belek között nehezen lehetett megtalálni az aranyat, ezért legyilkolták a zsidókat, máglyát raktak belõlük, és kiolvasztották belõlük! (Nem a keresztények elleni támadás részemrõl, csak hogy érzékeld a korabeli viszonyokat)
„Az a kellemetlen valóság, hogy a boszorkányok égetése a germán népek körében hagyomány, csinálták a kereszténység elõtt is, közben is, és az után is hogy eretnekek lettek.”
Igen, a boszorkány szavunk a baszni igébõl származik. A baszni jelentése/szinonimája a nyomni. Tehát a boszorkány szavunkat úgy lehetne fordítani nyomott, nyomorodott, nyomorék, torz lelkû. Mindenképp negatív jelentéstartamú. Minden korban irtották ezeket a félkegyelmûeket.
„A boszorkányok máglyán elégetését csak a Reformációig lehetett az Egyházra kenni. Mert utána kiderült, hogy a protestánsok sokkal lelkesebben piróztak mint az inkvizíció”
Ez ebben a formában nem igaz. A középkor folyamán a világ és egyházi hatalom nem mindig különült el egymástól. Ha a jog szerint nem lehetett megoldást találni egy problémára, akkor szoktak az egyházi eszközökhöz nyúlni. Magyar viszonylatban, a kegyvesztett és kivégzett fõurak feleségeit vonták elõszeretettel boszorkányság vádja alá, így akadályozva meg a nõi ágon való öröklõdés jogát, így lehetett teljes a vagyonelkobzás.
„A "legdurvább" feudalizmusban az ember 10%-ot fizetett a földesúrnak és 10%-ot az egyháznak.”
Nem. Fizette, (leginkább természetben, ha nem voltak állatai vagy földje, hát ledolgozta) a tizedet a földesúrának, a tizedet az egyháznak, a heti 2-3 nap robotot, amit a földesúr összevonhatott, és nyáron ledolgozhatta, télen meg szabadság és/vagy éhhalál, rabszolgaságként fogd fel inkább, fellebbezni a saját földesúrához tudott volna. Ezen kívül fizette a hadiadót, amit évente akár többször is beszedtek tõle. Ha a vásárra akart vinni valamit, akkor útközben vámot fizetett, a leganarchikusabb idõkben, harminc kilométeren akár ötvenszer is megállíthatták. Nem hagyhatta el az otthonát, fegyvert nem tarthatott, halászni, vadászni nem volt szabad.
„A földesúr ebbõl katonaságot tartott fent és világi törvénykezést”
Nem. A katonaság, a fentiekhez felsoroltakhoz képest több joggal rendelkezett, magukat szabadnak hívták, ez csupán annyiban nyilvánult meg, hogy õk nem végeztek fizikai munkát. Ezért a kiváltságukért cserébe, leginkább raboltak, fosztogattak, zsákmányoltak a náluk szegényebb rétegeket szipolyozták. Jellemzõen sok végvári katona pusztult éhen, mert nem kapott zsoldot. (Ezekbõl az idõbõl származik a kótyavetyél szavunk, a várakat vándorkereskedõk (mai szóval orgazdák) keresték fel, a „kotya vetye?” jelentése, mibe kerül. Ne kótyavetyéld el - ne add el/oda olcsón.)
Az uraknak törvény írta elõ a bandérium állítását, ezekben azonban sokszor a lecsúszott, földnélküli nemesek harcoltak, akik maguk oldották meg a fegyverzetüket, élelmezésüket. Ez az egy kitörési lehetõség volt a világi vonalon. Vitézségével újra földet, falvat, jobbágyokat szerezhetett magának.
„az egyház pedig anyakönyvi hivatalt, teleknyilvántartást, iskolákat, szegényházakat, stb.”
Nem. Az általad említett adminisztrációs feladatokat a káptalan végezte, de mint minden egyházi intézmény ez is rendelkezett földdel. Ezeket a fentebb említett jobbágyok mûvelték, természetesen ingyen., illetve annak reményében, hogy a siralomvölgy után egy szép élet vár rájuk a Paradicsomban. Tehát az egyház bevételét a földbõl szerezte, persze ez nem volt elegendõ, így a királyokat pápai adó megfizetésére kötelezte, vagy bûnbocsátó cédulákat árusított késõbb.
A szegényházak intézménye a középkorban nem mûködött, hacsak nem a kolduló rendekre gondolsz, de az másról szólt.
Nem. A feudális kor jellemzõje. A földesúri önkény nem ismert hatásokat, ítélet és tárgyalás nélkül végezhettek ki, vélt vagy valós bûneidért. A legszegényebb tömegeket csak a beszéd készsége és az eszközhasználat különböztette meg az álaltoktól, akik a legtöbb esetben jobb körülmények között élek. Sõt, az elsõ éjszaka joga az elmaradott, isten háta mögötti vidékeken egészen 1945-ig fennmaradt. Bár a kommunizmusnak számtalan hátrányát fel lehet sorolni, azonban mindenképpen elõnyére számolható, hogy felszámolta negyven évre a feudális viszonyokat.
Csak ennyit szerettem volna hozzáfûzni a mondadódhoz.