"Ha valaminek nõ az ellenállása, akkor ugyanazon a feszültségen csökken a rajta átfolyó áramerõsség. A felvett energia pedig az áramerõsséggel négyzetesen arányos, az impedanciával pedig csak szimplán fordítottan."
Nézzünk egy adag sorba kötött áramköri elemet. Ha elég sok van és az egyik impedanciája megnõ a duplájára az az egész impedanciáját ez nem foga megváltoztatni. Éppen ezért a rajta átfolyó áram erõssége sem változik meg. Viszont a kérdéses áramköri elemre esõ teljesítmény duplájára nõ.
Egy processzorban rengeteg elem van. Ha az egyik impedanciája megnõ az nem fog változtatni az áramerõsségeken. Ha a kérdéses elemet vizsgáljuk akkor azt tapasztaljuk hogy a rajta a feszültségesés megnõ. Tehát nincs ezzel semmi baj. Hõ a feszültség, (közel) állandó az áramerõsség, nõ a felvett energia.
Az általad említett villanykörte is így mûködik. Annak is nagyobb az ellenállása mint egy hagyományos vezetékdarabnak, így a rajta esõ feszültség nagyobb, mintha egy sima vezetékdarab lenne ott. Ez utóbbi a rövidzárlat, amikor szintén a legnagyobb ellenállású részen fog esni nagyot a feszültség, ezek a csatlakozások, és ott kezd szikrázni.