Ezt a (gyakorlatilag) duót úgy 8-10 éve ismertem meg, és már akkor sem ájultam el tõlük.
Több oknál fogva a számaik nagy többségétõl hidegrázásom van.
pl.: inkáb vokális rock zene ez, sem mint post-punk/new wave, nõ énekel...
DE!!!
Van néhány daluk ami kimondottam tetszik.
Az énekesnõk/nõi énekesek döntõ többsége arra késztet, hogy jó messzirõl kerüljem el õkelmüket.
A Divinyls "Back To The Wall" a "Good Die Young" a "Plaesure And Pain" és a "Pinxie" címû dalai már számomra is értékesek! (nem mintha én olyan marha nagy mérvadó volnék)
Azt gondolom ez a négy dal kiválóan megfelel a New Wave "kritériumainak".
Bigivan által bemutatott "I Touch Myself" már a leszállóágban készült (1990-es a dal) mégis a legismertebb daluk...kérdés miért...én nem tudom. Semmi különöset nem találok benne...
Érdekes a hölgy hangja...egyes dalokban tisztára, mintha Pat Benatart hallanám.
Tessék megfigyelni.
Összességében elmondhatom, mintegy pozitív zárásaként a Divinyls "aktának" , hogy négy remek dalt tudtak nekem is produkálni...