Miután kilépett a Drahdiwaberl-bõl teljesen váratlanul szólókarrierbe kezdett.
Az elsõ szárnypróbálgatást az Einzelhaft album jelentette 1982-ben.
A német nyelven elõadott dalok nem véletlenül, inkább német nyelvterületen voltak sikeresek.
Ausztiában No. 1. Az NSZK-ban kicsit szerényebben teljesített. Viszont Hollandiában tuti siker.
Elõljáróban:
Ez egy '82-es produktum, és az ezidõtájt kiadott dalok/lemezek hangszerelései kissé távol állnak tõlem.
A korabeli kritikákat nem ismerem. Úgyhogy most én jövök...háhá.
Az album zászlóshajójának a "Der Kommissar" lett kikiáltva.
Végülis meghallgatható, de nekem nem lesz a kedvencem.
Magam részérõl 5 dalt tudnék kiemelni a 10-bõl.
A "Ganz Wien" a Drahdiwaberl zenekarral már korábban is elõadott dal, mely a Der Kommissar-tól szerintem sokkal jobban sikerült.
A "Maschine Brennt" lehetett volna az album slágere (nálam) ha az a sok "o, o, o"-val nem szarja el. Ez a fajta túltöltelékezettség végig jellemzi az albumot.
A "Nie Mehr Schule" címû számban a zene, fõleg az erõsebb gitárjátéknak köszönhetöen kimondottan tetszik, csak az a fránya vokál ne volna olyan ***.
Ha ez egy kicsit késõbb készül a "Helden Von Heute" annak megfelelõ hangszerelésben akkor....
A címadó dal nagyon remek Kérdés, hogy miért az utolsó track?
A többi dalról, mint pl. a "Hinter Uns Die Sintflut" azt képzelem, hogy ezt a "mûvet" kizárólag polgárpukkasztásilag tette fel a mi Falco-nk. Egyszerûen hallgathatatlan.
A "Siebzehn Jahr" egy érdektelen "valamikellalemezre" dal.
"Zuviel Hitze" : a Der Kommissarra hajazó motivum kis Trio utánérzet.
Összeségében nem vádolhatom meg Falco-t, hogy egy bomba erõs albummal nyitott volna. Volt honnan fejlõdni.