Ez egy fontos év volt számomra (és sokak számára akik velem egykorúak). A középiskolai tanulmányok elkezdése.
Ebben az évben váltottam (kézilabda) klubot. A szebb idõket látott Fõtaxibõl a Ferroglobus-ba. stb...
Nagyon úgy néz ki, hogy Falco bácsi életében is (marha) nagy változások történtek:
Megjelent "3". albuma.
Az gondolom a Falco iránti rajongás innentõl datálható - sokaknál.
Azt is gondolom, hogy ez az LP az életmûve csúcsa.
Világsztár lett, minden túlzás nélkül.
A "Rock Me Amadeus" volt az elsõ nóta amit tõle hallottam.(Illetve a "Der Kommissar", de akkoriban nem tudtam ki ez, mi ez...és biztos vagyok benne, hogy nem is érdekelt)
Ütött rendesen. Nem hiszem, hogy akkoriban lett volna civilizált ember ki nem ismerte Falco nevét és az Õ Amadeus-át.
Azt mondták és azt mondják ma is: "kell egy jó dal".
Na igen, ezen a lemezen nem csak egy jó van, hál' Istennek.
Elõzménye azért van a sikernek: az addigi producert Robert Pongert a nem névtelen, holland Bolland testvérpár váltotta. A skac meg beérett.
Úgy érzem a "Rock me Amadeus" Falco védjegye lett.
Szerintem ez a mû rajta van a legtöbbet remixelt mûvek képzeletbeli Top 20-as listáján. Illetve mash-up alkotók is szívesen "használták".
A Queen-nel készült "We Will Rock Me Amadeus" nem lehet ismeretlen senki elõtt.
2009?-ben pedig egy egész album született Falco mûveit alapul véve.
Számomra a fenti dal mégsem a legkedvesebb tõle.
Legjobban a "Macho Macho" tetszik. A "Tyia Top 10"-ben biztosan helyet kapna!
Az elõzõ két lemezzel ellentétben töltelék dal talán 1-1 van.
Van ami kissé kilóg, de a többi "nagy dal" mindenkit kárpótol az esetleges "minõség" vesztés miatt.
A "Jeanny" (amibõl idõközben 4 folytatás készült), a "Vienna Calling" és a "Tango The Night" is idõtálló alkotások.
Összefoglalva A Bollandok fémjelezte idõszak debütalbuma kifogástalanra sikeredett.
Sajnos a folytatás már korántsem ilyen meseszerû...